104127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kreozotdús kátrányok feldolgozására frakcionált hőkezeléssel

Megjelent 1982. évi mái'cius lió 16-án. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104127, SZÁM. Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kreozotdÚ8 kátrányok feldolgozására frakcionált hőkezeléssel. Dr. Kárpáti Jenő kir. kisérletügyi állom ásvezetőfő vegyész és Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Budapest. A bejelentés napja 1931. évi február hó 24-ike. Ismeretes, hogy a kreozotdús kátrányok, nak lepárlás és vegyi tisztítással való feldolgozása aránylag igen kisi százalékban szolgáltat iparilag értékes anyagot. Ily 5 módon kevés olaj és paraffin mellett nagymennyiségű, csaknem értéktelen szurokhoz és nagy molekulasúlyú, értéktelen savas kátrányalkatrészekhez, jutunk. A savanyú kátrányalkatrészeknek al-LO koholos mosással való eltávolítása jelentékenyen emeli ugyan az ily kátrány fel, dolgozásának gazdaságosságát, de ez az eljárás sem távolítja el teljesen a szurok paraffintartalmát és így az alkoholos mo[5 sással kapcsolatban kitermelt szurok csak alacsonyabbrendű célokra használható. A motorhajtó anyagok szükségletének folytonos növekedése az utóbbi időben a kátrányok hidrogénezését tolta előtérbe, 10 de csakhamar kitűnt, hogy nagy kreozottartalmú kátrányokát — különösen ha a szuroktartalom is nagy — nem lehet gazdaságosan hidrogénezni. A kátrányokat nagy kreozot- és szurok>5 tartalma az eddig alkalmazott krakkolóeljárásoknál is nagyon hátrányosnak bizonyult: a krakkolás aránylag igen kevés benzint, de annál több gyengeminőségű, koksz- és kreozottartalmú szurkot szolgál;0 tátott. Ennek oka abban keresendő, hogy a krakkhőmérsékleten a kátrányok szuroknemű (aszfalt-, bitumen-) alkatrészei messzemenő bomlást szenvednek. Részben elkokszosodás. részben pedig permanens 5 gázok fejlődése következtében igen jelentékeny nyersanyagveszteségek állanak elő Azt találtuk, hogy szurok- és kreozotdfis, eddigelé csaknem értéktelennek tekintett kátrányféléket is gazdaságosan fel lehet dolgozni, ha a nyersanyagot 20 40 légkörnél magasabb túlnyomás mellett rövid ideig, pl. egy percig 370—450 C° hőmérsékletre hevít jük, az illékony kátrányalkatrészeket a túlnyomás csökkentése révén elpárologtatjuk, a szurokról lepá- 45 rolt, fenoldiís olajkeveréket 400 és 600 C° közötti hőmérsékleten — a szükséghez képest többször egymásután is — elkrakkoljuk, a magasabb molekulasúlyú vegyületek szétesése folytán keletkező alacsony- 50' forrpontú szénhidrogéneket (benzin) az át nem alakult, fenolokban mindinkább gazdagodó folyadéktól szaggatott lepárlással elkülönítjük és a femnmiaradó, túlnyomórészben állandó jellegű fenolokból álló 55-frakciót dehidrogénező katalizátorok, pl. finom eloszlású vas, stb. jelenlétében való hevítéssel értékes, gyakorlatilag szénhidrogénmestes fenolokká alakítjuk. Fenti eljárással a szurok- és kreozotdús, 60> eddigelé csaknem értéktelennek tekintett kátrányokból jóminőségű szurkot, benzint és fenolt állíthatunk elő, minek következtében iigy a kátrányok szurok-, mint kreozottértékesítésének kérdése kielégítő mó- 65 don megoldást nyer. Kőolajok, kőolajpárlatok, ill. főként szénhidrogénekből álló anyagkeverékek krakkolásánál már eddig is követték azt az eljárást, hogy a krakkolásnál keletke- 70 zett alacsonyforrpontú vegyületek elkülönítése után visszamaradó magasforr-