104106. lajstromszámú szabadalom • Salaköblítő berendezés
Megjelent 1932. évi március hó 17-én . , MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104106. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Salaköblítő berendezés. Ganz és Társa villamossági, g"ép-, wagg-on- és hajógyár r.-t. cégr Budapest. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 28-ika. Salalköblitő berendezések célja tüzeléseknél a rostély alatt és mögött összegyűlt salaknak, szálló hamunak és pernyének vízöblítés által való eltávolítása. Az eddigi 5 kivitelek ezen feladatot általában oly szerkezeti kiképzéssel oldják meg, hogy az eltávolítandó hulladék öszegyűjtése a rostély hoszirányát keresztező, aránylag magas és súlyos öntöttvas vályúkban törté-10 nik, melyekbe bizonyos távolságokban szórófejek vannak behelyezve. Ez utóbbiak a hozzájuk alúlról vezetéken érkező vizet a vályú fenékélével közel párhuzamosan ugyanegy irányban fecskendezik s ilymótő don az összegyűlt hulladékot eltávolítják. Ezen szerkezetekre nézve a vályúfenéken megerősített és ott kiálló szórófejek nagyon hátrányosak, egyrészt a működés szempontjából azért, mivel a szórófej 20 mögött a fenéken képződő sarokból a hulladék eltávolítása tökéletlen és nehézkes, egyúttal a vízstigárnak a következő szórófej hátán való ütközése a sugár áramlási energiáját csökkenti; másrészt pedig a 25 fentartás szempontjából azért, mivel az öblítővíz által tovaragadott salakszemecskék az áramlási útjukba eső szórófejeket hátulsó felületükön gyorsan lekoptatják, úgyhogy az utóbbiaknak gyakori pótlása 30 válik szükségessé. Emellett az említett koptatás nem szorítkozik csupán a szórófejekre, hanem az ezek által ismételten megzavart áramlási viszonyok következtében a vályúk oldalfelületeire is kiterjed. 35 A találmány tárgya oly öblítő berendezés, melynél a befecskendezést végző szerkezeti rész megfelelő átalakításával az előbbiekben felsorolt hátrányok, így különösen a nagymértékű és egyenlőtlen kopások jelentékenyen mérsékelhetők; s 40 maga az átalakítás lényegileg abban áll, hogy a vályúfenéken kiálló szórófejek helyett szorosan a fenékhez simuló s abból csak kevéssé kiálló fúvókák alkalmaztatnak, melyeknek hátfellilete ütköző- & felület képzése nélkül csekély lejtéssel egészen a hátulról szomszédos fuvókáig meghosszabbíttatik. Ily módon az egyenes fenékéi helyett csekély lejtésű szakaszokból összeállított lépcsőszerű fenékfelület 50 létesül, s az egész szerkezet az eddigi kiálló szórófejeknek vályuszakaszok gyanánt való kiképzésének tekinthető. Az 1. ábrán egy tüzelőberendezés vázlata látható, melynek a találmány tárgya sze- 55 rinti salaköblítő berendezése van; a 2. ábra egy ily salaköblítő berendezés hossz-, a 3. ábra pedig ugyanennek keresztmetszetét mutatja. 60 Az 1. ábra szerint a rostély alatti aknákban vannak a rostélyhoz képest keresztirányú (I) és (II) öblítő vályúk, melyek közül a fajsúlyi különbségek következtében az első inkább salak, a második inkább 65 pernye gyűjtésére való; a fajsúly szerinti finomabb elkülönítés szempontjából azonban kettőnél több, általában tetszés szerinti számú gyűjtőfokozat is alkalmazható. A szerkezet maga a 2. és 3. ábrák 70 szerint a szórófejeket helyettesítő (1) öntöttvas vályúbetétekből és a tulajdonképeni vályú (8) elemeiből áll, melyek mindegyikéből több egymásután sorakoztatott egyed alkot egy-egy teljes vályút; 75 így pl. az (1) válvúbetétek homlokfelületeikkei, a (8) vályúelemek pedig (9) átlapolásaikkal illeszkednek egymáshoz. Ily ki-