104105. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés
Megjelent 1932. évi március hó 14-én. , MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI liÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104105. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Tüzelőberendezés Doctorics Sándor elektro- és gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 4-ike. A szén gazdaságos elégetésénél figyelembe kell venni a felhalmozott tüzelőanyagban a hő hatására fejlődő gázok elégetését és a rostélyveszteségeket. Ta-5 lálmányom ezen két probléma megoldását célozza, még pedig olyan kivitelben, hogy ha a rostélyszerkezeten a tüzelőanyag tetemes magasságban van is felhalmozva, a salak és hamu az elégett részeknek a íü-10 zelőanyaggal v;aló keveredése nélkül is könnyen eltávolítható, míg a külön töltőaknás elrendezésnél a felhalmozott tüzelőanyagból fejlődő gázok elégetésére a töltőakna felső nyílása a lángtérrel egy 15 közös égési teret alkot. Egyes kiviteli alakoknál, például gázfejlesztő generátornál, ezen közös elégési térre nincs szükség, de a tüzelőberendezés rostélyszerkezete ezen elrendezésben is 20 ugvanolyan elv szerinti kivitelben kerül alkalmazásra. A mellékelt rajz első és második ábrája a találmánynak töltőkályhában, a 25 harmadik ábra szívógázfejlesztő generátorban, míg a negyedik ábra ipari tüzelési berendezésben való alkalmazását mutatja be egyes példaképen felvett foganatosítási 30 alakokban. A találmánynak a rostélyszerkezetre vonatkozó része lényegében abból áll, hogy a tüzelőanyag (szén, koksz, antracit) egy ferde (1) rostélyra jut, melyen természe-35 tes (2) rézsű alakot vesz fel. (1—4. ábra). Ezen (2) rézsű a felhalmozott (3) tüzelővel szemben levő függélyes, vagy célsze, rűbben ferde (4) falnak támaszkodik, melynek alsó vége alacsonyabban van az 40 (1) ferde rostély aljánál. Ez a (4) fal, 55 60 mely ugyancsak rostélyszerű kiképzés^ kaphat, a legördülni akaró tüzelőanyag" irányárnak útjában van és úgy vezeti azt lefelé, hogy az, irányt változtatva ismét visszafelé fordulni kénytelen. A tüzelő le- 45 gördülésének ru e gak a,dá 1 yo zá s á ra való ezen (4) fal alatt elhelyezett ide-oda mozgatható (5) rostély (1. és 3. ábra), vagy réseknélküli lemez, melyen az elégett tüzelőanyag maradványából, tehát salakból 50 és hamuból álló (6) második rézsű alakul ki, a felső (2) rézsűvel ellenkező irányban. A tűz tisztítását elvégezhetjük ezen (5) alsó lemez, vagy rostély mozgatásával, melyre már nem nehezedik a felhalmozott tüzelőanyag súlya. De ennek adhatunk más alakot is, pl. a második ábra egy (7) hengeralakú rostélyt tüntet fel, melynek rostélyszerű kiképzés helyett tömör köpenye ás lehet, amikor is a berajzolt nyíl irányában való csekély elfordítasokkal lehet salakozaii. A negyedik ábrán bemutatott foganatosítási alaknál pedig a (8) rostély azon végét, amelynél a 6. rézsű végződik, salakozásnál fel- és le- 65 felé rázhatjuk és ezen alaknál a (8) rostélyt a vízszintestől eltérően is a megfelelő helyzetbe beállíthatjuk. A második ábrán fetüntetett (7) hengeralakú rostélynak megfelelően a felső (1) 70 ferde rostély helyébe s lehet ilyen hengeralakú rostélyt alkalmazni, ami a találmány lényegén nemi változtat. Az első ábrán feltüntetett töltőkályhának (9) lángterét egv (10) iűzállófal vá 75 lasztja el a (3) töltőaknától. Ezen (10) vá laszfal felett a (3) töltőakna és (9) lángtér közös (11) iteret alkot, melynek előnye a (más rendszerű elkülönített töltőaknájú kályhákkal szemben az, hogy a töltőakna 80