104100. lajstromszámú szabadalom • Szelep gázmérőkhöz
Megjelent 1932. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 104100. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Szelep gázmérőkhöz. Vesta Apparate- und Metallwarenfabrik G. m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 26-ika. Ismeretes, hogy a gázmérők szelepeinek mindig egy megbatározott helyzetben kell • a szelepüléket találniok, hogy biztos zárás jöjjön létre s ezért a, szelepek által elíe-5 dett és ismét szabaddá tett szelepülékek -nek pontosan párhuzamosaknak kéli lenniök és magának a szelepnek is az lilékhez képest a zárás pillanatában egy meghatározott irányban k^ll mozognia. A záró 10 felületek tökéletesen párhuzamos kiképzése a gázmérőben azonban nagy nehézségeikkel jár vagy legalább is tömegdús (masszív) és drága szerkezeti elemeket kíván. A szelep mozgásirányát pedig úgy megszabni, hogy az merev vezetékekben mozogjon, ugyanakkor azonban a zárásnál a zárási felületet tökéletesen fedje, még nehezebb és az előálló súrlódás folytán energiaveszteségeket okoz, ami a gáz-20 mérőben a nyomásveszteség megnövekedését vonja maga után és zörejeket okoz. A találmány értelmében a szeleptányér és annak vezetőeleme, pl. szeleprúdja között hajlékony csatlakozást alkalmazunk. 35 A találmány egyik foganatosítási alakja értelmében ezt a hajlékonyságot a szeleptányér és szár között hajlékony anyagból, pl. bőrből készült közbetét által érjük el, ami esetleg egyúttal tömítő felület is. A 30 találmány másik foganatosítási alakja értelmében a szeleptányért magát hajlékony, sík fémmembrán alakjában képezzük ki. A találmány ezen két foganatosítási 85 alakját a mellékelt rajz tünteti fej* ahol is az 1. ábra az első foganatosítási al^' szete, a 2. ábra ugyanannak felülnézet© a 3. ábra a második foganatosítási alak 4Q metszete, á 4. ábra ugyanannak feiülnézete. Az 1—2. ábrán feltüntetett foganatosítási alak szerint az (E) gázkamrát az (M) szelep<»zárja le, mely az (F) fémtányérból 45 és az (L) bőrmemíbránból áll. Az (F) fémtányér közepén lyukkal van ellátva, amelynek átmérője nagyobb, mint azon szorító (B2, B3) tárcsáké, amelyek a szelep (L) bőrbevonatait közrefogják ós az 50 (S) vezető szelepszárhoz kötik. Minthogy az (F) fémtárcsát az (L) bőrbevonat mindkét oldalán befedi, a bőr a közép körül, ahol a lyukat fedi, a szeleptányérnak szabad mozgást enged. Ezáltal elérjük, hogy 55 a szelep a szelepülés síkjába mindig beállhat, mert csak a bőr szabad része van a szorító (B2, B3) tárcsák közé befogva. A szelep bőrfelületeitől csekély távolságban elhelyezett (Bl, B) felületek határol- 60 ják a bőr elmozgását és megakadályozzák annak túlnagy igénybevételét, ami a túlzott mérvű ki- és behorpadás folytán előállhatna. így tehát először az (M) szelep fekszik rá (V) ülékére, miközben szárá- 65 hoz képest tetszőleges szöghelyzetbe áll be, majd ha a bőr még tovább tágulna, annak mozgását a (Bl, B) tárcsák határolják. A második foganatosítási alak egyesíti 70 a fém- és bőrszelepek előnyeit, tehát egyrészt a sík felületet és feszességet, másrészt az apróbb tisztátalanságokkal szembeni érzéketlenséget és a nem pontosan párhuzamos síkokban fekvő szelepülékek 75 esetén is a szeleptányér jól tömítő beállását. - Az (R) gázkamra (V) szelepülékét, mint iíi , ii --miTMlr\Míii s)
