104098. lajstromszámú szabadalom • Forduló kerekek sínen haladó járművekhez

Megjelent 1932. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104098. SZÁM. — V/fc. OSZTÁLY. Forduló kerekek sínen haladó járművekhez. Stiddeutsche Eisenbahng-esellschaft cég- Essen. A bejelentés napja 1930. évi november hó 29-ike. A találmány átmenő tengely nélküli, sínen haladó járművekhez, különösen alacsonyan fekvő padlózatú közúti kocsik­hoz való, forduló kerekekre vonatkozik. 5 Helytálló tengelyű, közúti vasútikocsik­nál a tengelytávolság a kisebb görbüle­tekre való tekintette] a rendes vagy egy méteres nyomtávolság mellett legfeljebb 3.20 m—3.50 m lehet. A 10 m—12 m hosszú 10 kocsiknak tehát igen nagy kinyúlásai van­nak, miért is a kocsik az egyenesekben, különösen azonban a görbületekben, ahol a tengelyen túl nyúló kocsirész lökésszerű rángatást szenved, nyugtalanul haladnak. 15 Az ilyen kocsikkal ennélfogva görbületek­ben csalt lassan szabad haladni. E hátrányon tudvalevőleg forgó zsámo­lyok vagy forduló kerekek alkalmazásával iparkodtak segíteni. Két-két tengelyű, 20 forgó zsámolyok lehetővé teszik ugyan, hogy a kocsik a görbületeket csökkentett sebesség nélkül vegyék, de az ily kocsik­nak az a hátránya, hogy a padlót a forgó zsámolyok fölött aránylag igen magasan 25 kell elhelyezni, illetve amennyiben ala­csony beszállást kívánunk, nem alkalmaz­hatunk végigvonuló, alacsony padlózatot. Oly forduló kerekeknél, melyek a gép­erejű járművek mellső kerekeinek mód-30 jára vannak szerkesztve, ahol ugyanis a forgáspont a futókerék síkjának közepében fekszik, a keréktengely valamely görbü­letbe való belépéskor változatlanul merő­leges marád a kocsi hossztengelyére, a $5 tengelyeken ülő kerekek azonban golyós­csukló módjára síkjukban fekvő forgás­csapjuk körül oldalirányban elfordulhat­nak. Helytálló forgáspontoknak ily termé­szétü elrendezése mellett természetesen a i0 keréksíkoknak egymástól váló, merőleges távolsága az elfordulási szög növekedésé­vel folyton kisebb és kisebb lész. Ha a tengelytávolság 6 m és a görbület sugara 16 m, akkor a nyomtávolságtól való el­térés már több, mint 20 mm, holott baráz- 45 dás síneknél legfeljebb 5 mm eltérés van megengedve. E szerkesztési tehát csak Vignol-síneknél alkalmazható és itt is csak avval a megszorítással, hogy erős kanya­rulatok inellőzendék és a kerekek széles 50 futóabronccsal látandók el. A találmány lényege, hogy mindegyik kerék kilenghető keretben van ágyazva, amely mindenkor két részarányos tengely egyike körül leng ki. Ennélfogva valamely 55 görbületbe való belépéskor mindegyik ke­rék a kerékközéppontok távolságának kény­szerített nagyobbodása mellett a minden­kori görbületi sugárra merőlegesen áll be, mimellett a keréksíkok közötti, a nyom- eo távolságnak megfelelő, merőleges távolság lényegileg változatlan marad. E szerkezeti kiképzés teszi lehetővé, hogy a keréksíkok egymástóli távolságában beálló változáso­kat oly határok között tartsuk, melyek a 65 tekintetbe jövő sínkanyarulatok mellett még meg vannak engedve. Hogy az egy­más mellett lévő kerekek egyforma kilen­gését biztosítsuk, a kerekek lengőkereteit párhuzamos rudazatokkal kötjük össze. 70 Azonkívül a kerekeket a kilendült helyzet­ből az eredeti állásba egyetlen rugó feszültségének csökkenése mellett hozza vissza, melynek tehát húzóhatása ellené­ben lengenek ki a kerekek. A találmány 75 szerinti kiképzésnek további előnye, hogy a kocsi nem rugózott részének súlya csök­kenthető. A találmány példaképem kiviteli alakja a csatolt rajzon látható, melyen az 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom