104086. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet örvénylő áramlás előidézésére közegáramjárta csövekben

Megjelent 1932. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^jlgm SZABADALMI BIRÓSÁ& SZABADALMI LEÍRÁS 104086. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szerkezet örvénylő áramlás előidézésére közegáramjárta csövekben. Meyer Arthur mérnök Altona-Bahrenfeld és Bragard Theodor kereskedő Hamburg. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 21-ike. A találmány szerinti szerkezet lényegileg a esőtengelyhez képest rézsútos helyzetű Iáiból áll, amelyet egy vagy több, a •esőtengelyhez képest excentrikus fekvésű 5 nyílás tör át. E, falakat a csövekbe helyezzük és a csöveken keresztül áramló gáz, gőzök, folyadékok, tisztátalanságok, egyéb idegen testek, vagy egyéb közegek, legnagyobb sebességét a csőfalhoz toljuk 10 ki, még pedig anélkül, hogy álló örvényléseket idéznénk elő. Ismeretes már számos oly berendezés, amely ugyanezen célnak elérésére törekszik. azonban egy sincs köztük o'lyan, :5 amelyik hasonló egyszerű eszközökkel érne el eredményt, mint a jelen találmány. Sok esetben elérhető, hogy az áram a csőtengely körül forogjon, de azért a legnagyobb átömlősebesség még mindig a cső-10 tengelybe esik. Más esetekben káros álló örvénylések, támadnak, amik tekintélyes e 1 lená'llásnövekedéseket idéznek elő. A találmány mindezekkel szemben ama meggondolásból indul ki, hogy azokban a. 5 csövekben, amelyeken keresztül áramlás történik, a sebesség a cső tengelyben a legnagyobb és a csőíialon a legkisebb. A legnagyobb tengelyirányú sebességet már most, a találmány értelmében, a ter-0 mészetben előforduló örvénylő áramok módjára visszük ki a csőfialakra, Az egyes részecskék pályái csavarvonalak és a legnagyobb abszolút sebesség a esőfalmenti pályákra esik. 5 A legnagyobb sebességnek a csőfalra való kihelyezése két fő előnnyel jár, amelyek egyike mechanikai, másika pedig hőteehnikai. Valamely áramló közeg a benne lebegő nehezebb részecskéket természetesen csu- 40 pán akkor viszi magával, ha az áramló Közeg energiája elegendő nagy hozzá, hogy a lebegő részecskéket magával ragiadja. Minthogy a gáz, gőz, vagy a folyadékok tömege a szilárd részecskék tö- íh megéhez képest csekély, a szóbanforgó energia elsősorban az áramló közeg sebességétől függ, hiszen ennek munkaegyenértéke „A" tudvalevőleg A — • -, a ahol „m" a tömeget, „v" pedig a sebessé- 50 get jelenti. Ezek a viszonyok magyarázzák, hogy a közegáram járta csövekben a finom részecskék a falakra rakodnak, mert ott a sebesség egyenlő vagy közel egyenlő nul- 55 Iával és így az „A" munkaegyenérték minimális értékre száll le. Ha azonban a legnagyobb sebességet a csőfalra hozzuk ki, akkor az áramlás munkaegyenértéke is itt éri el maximumát. így tehát a lebegő 60 anyagok nem rakodhatnak le többé a falakra és a csövek tiszták maradnak. Hasonlóképen hamar rakodnak le a lebegő anyagok ott is, ahol olyan örvények keletkeznek, amelyeket az áramlással egye- 65 temben tovahúzódó copförvényektöl való megkülönböztetésül, álló örvényeknek nevezünk. Az utóbbiak tudvalevőleg ott támadnak, ahol hirtelen szelvényszükülések, bővülések, vagy egyéb akadályok 70 éles irányváltozásokat okoznak. Az eféle álló örvényeket a találmány szerint azon a réven kerüljük el, hogy az áramelterelés a legcsekélyebb ellenállással és minden hirtelen irányváltozás el- 75 kerülésével, átmenetszerüen történik.