104029. lajstromszámú szabadalom • Borotvapenge

nalak határolják, amelyek a (12) hasítékvégek széleitől a (16) kivágásoknak a (10) vágóélekkel szomszédos pontjaihoz haladnak. A találmány lehetővé teszi, hogy 5 ugyanabban a pengében viszonylag lágy és kemény felületeket kombináljunk anélkül, hogy a pengének vetődésétől, kidudorodásától vagy más káros elváltozásától kellene tartanunk. Az ily módon határolt Í0 végfelületekben a keménységi fokot oly alacsony fokon tarthatjuk, hogy a penge törésének vagy hasadásának minden veszélyét a penge végrészeiben mellőzzük és mégis akkora rugalmasság marad meg, 15 amely a pengének a tartóba való befogás Folytán fellépő maradó kihajlását meggátolja. A végrészek azonban szükség esetén még lágyabbá is tehetők. A viszonylag kemény és lágy részek 20 előállításához szükséges kezelés természetesen a pengeacél összetételétől függ. Ha a penge, mint rendesen, a szokásos acélból készül, akkor célszerűen előbb az egész pengét annyira edzzük, amennyire azt a 2ö vágóélek megkívánják és a végrészeket azután a kívánt mértékben megeresztjük, úgy hogy a pengének nem lágyítandó részeit tetszőleges szervekkel, pl. hideg satukkal lefedjük és a szabadon fekvő vég-30 részeket hevítjük. Eközben a hideg satuk a penge vágóéirészeit a végrészek inegeresztésére felhasznált hő közvetlen be] l < it CtS CÜ ellenében megvédik és azonkívül azt a csekély melegmennyiséget abszor-35 beálják, amelyet a végrőszek, vezetés útján, felhevítésük közben átvisznek úgy, hogy a vágóélek és az ezek mögött fekvő anyag edzését az újbóli felhevítés alig befolyásolja. A feltüntetett pengénél a meg-40 eresztett pengevégfelületek nagyjában legyezőalakúak. A felületek alakja azonban alárendelt fontosságú; lényeges csak az, hogy a pengének a hajlítási igénybevételnek elsősorban kitett részeit felöleljék. 45 A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a pengének (34) végrészei a közép felé domborodnak és a (30) vágóélek valamivel rövidebbek a (32) hasítéknál. Ebben az esetben a penge kihajlításánál fellépő feszült-50 ségek nem koncentrálé>dnak annyira a penge kerületére, mint az L ábra szerinti kiviteli alaknál xigy, hogy a lágyabb részek (40) szaggatott vonallal jelzett határainak helyzete és lefolyása lényegesen ,55 módosítható, feltéve, hogy a hasíték széleitől a penge kerületének azon helyeihez vezetnek, amelyek a penge vágóélein túl fekszenek. A (12), illetve (32) hasítékok, helyenként, (18, 19) (1. ábra), illetve (38) és (39) 60 áttörésekké bővülnek. Ezek az áttörések veszik fel a szokásos borotválókészülékeknél feltalálható középső szorítócsavart, valamint a két oldalsó központosító csapot. A penge azonban másképpen és más 65 eszközökkel is rögzíthető a borotválókészülékben. A penge, alakja és méretei, szintúgy a hasítélc alakja és hossza tekintetében sokféleképpen módosítható. A hasíték egyik vége pl. a penge homlokóléig 70 terjedhet úgy, hogy a liasítéknak ez a vége teljesen nyitott. Ebben az esetben a penge anyagát csak a penge ellenkező végén eresztjük meg. Ha a hasítékok nem bővülnek helyenként (18, 19) áttörésekké, 75 akkor a penge központosítására folytonos vagy megszakításos, a hasíték szélességével azonos szélességű lécalakú vagy bordaalakú nyúlványokat rendezünk el a tartólemezek egyik vagy mindkét szorítófelü- 80 létén. Ezek a nyúlványok a hasíték hosszirányában haladnak és a másik tartólemez korrespondeáló mélyedéseibe vagy bevágásaiba fogódznak. Az 1. és 2. ábra szerinti megoldási ala- 85 kok úgy csappal, mint lécekkel vagy bordákkal központosíthatók. A kétféle központosítás akkor is lehetséges, ha a hasíték szélessége, egész hosszában, a csap átmérőjének felelne meg. Az 1. ábra sze- 90 rinli kiviteli alaknál a penge oly módon is rögzíthető és központosítható, hogy a (16) bevágásokba a tartó szorítólemezének bütyökszerű nyúlványai kapcsolódnak. Szabadalmi igények: 95 .1. Egv vagy két hosszszegélye mentén vágóélekkel ellátott, hajlékony borotvapenge, központos hosszhasítékkal, melyet az jellemez, hogy a (12), ill. (32) hosszhasíték hosszmérete nagyjában & 100 (10), ill. (30) vágóélek hosszával egyező vagy ennél nagyobb, úgy hogy a pengének hossztengelye körüli hajlításakor fellépő feszültségek főleg a penge élmentes vég felületeire korlátozódnak. 105 2. Az 1. igényben védett borotvapenge kiviteli alakja, melynek hosszirányban terjedő középső része kevésbé edzett a penge többi részeinél, azzal jellemezve, hogy a kevésbé edzett felüle- no tek a két (14), ill. (34) végrészben a hosszhasíték két végétől kétoldalt legyezőszerűen kifelé terjednek, anélkül, hogy a vágóéleket érintenék. 3. Az 1. igényben védett penge kiviteli 115