104025. lajstromszámú szabadalom • Miniatür golfpálya
A célzó- vagy indítótér, mint ezt pl. az (la)-nál láthatjuk, előnyösen téglalapalakú, az alátétet rajta (lb)-nél láthatjuk, míg az ütőtér, lényegében kör- vagy 5 nyolcszögalakú rész, miként az (lc)-né! látható, amelynek folytatólagos, hosszúkás (ld) része lehet, amint a legtöbb egységnél van is. Az egységeket úgy készítjük elő, hogy az elkészítendő játéktérhez 10 való talaj felső részét kiássuk, a mélyedés szélét a (19) vázzal keretezzük és mint a 3. ábrán látható, alaprétegül mintegy '2.54 cm vastagságban, a mélyedésbe oly anyagot, pl. kavicsot helyezünk, mely jó ned-15 vességlevezető. E fölé mintegy 2.54 cm magasságban a (21) párnázó réteget alkalmazzuk, majd ennek tetejére a (22) réleg kerül, amelyet „pázsitanyagnak" nevezhetünk és amely fürészporból vagy ha-20 sonlóból vagy aprított kőzetből és olajos vagy hasonló kötőanyagból áll. Ezt a „pázsit"-ot előnyösen zöldre festjük és egyenletesen sima, felületűre hengereljük. A „pázsit" és a terek elkészítéséhez a 25 találmányt nem korlátozzuk bizonyos különleges anyag használatára. Bizonyos tereket úgy rendezhetünk el, hogy a lyukat és az ütőterületet a célzó területtől elkülönítjük úgy, hogy a labda 30 az ütő által előidézett mérsékelt ütéssel a levegőn keresztül a pázsitra jut, amint azt pl. a (11) és (18) lyukakkal, illetőleg területekkel kapcsolatban mutatjuk be, viszont, ha szükséges, a célzó- ós ütőterüle 35 teket folytatólagosan is készíthetjük, amint ez pl. (6)-nál látható. Mindamellett ajánlatos, hogy a területek legnagyobb részét közbenső, „véletlen" akadályokkal lássuk el, amelyeknek különféle, új ala-40 kokat adunk, ami a játékot változatossá, nehézzé és érdekessé teszi. Az akadályok elrendezésének egyik kívánatos alakja, hogy a célzó- és ütőteret úgy rendezzük el, hogy az előbbinek a végződését az 45 utóbbi elülső részével lejtős vezetés útján kössük össze, amely a labdát az indító ,.pázsit"-ról az ütő „pázsit"-ra irányítja. E fajta vezetést a (15) lyukkal vagy térrel kapcsolatban láthatunk, ahol a veze-50 tést felfelé tartó, ferdén elhelyezett, előnyösen lemezekből összerakott (23) deszka képviseli, amelyről hogyha iitőlökéssel a labdát az alátétről elütöttük és ha az a célzó tér vagy a pázsit irányába gördül, 55 úgy a lejtőn felgördülve a levegőbe jut, ahonnan, lia ,az ütés ügyes volt, az íitőpázsitra esik. Az ilyen vezetésnek viszonylag szűkített kijárat alakja is lehet. A célnak megfelelő alak, amely a (10) , játszóteret vagy lyukat részleteiben mu- 60 tatja be, a 2. és 3. ábrán látható. Ennél a célzó- vagy indítóteret úgy rendezzük el, hogy azoknak hátsó végződése magasabb mint a (10b) ütőtér elülső része, amit úgy érünk el, hogy a (10a) teret magasabbra 65 építjük, mint a (10b) teret vagy az ábrázolt módon, felfelé lejtősen képezzük ki, amikor is az átmeneti vonal mentén térítő peremet alkalmazunk. Az összekötő vezetéket a (lOd) vascső 70 képezi, amelynek felfelé kanyarodó (d) vége a (10a) „pázsit" vagy tér felületével, a, térítő perem háta mögött esik össze, míg levezető (d') vége a térítő lemez hátán a (l()b) „pázsit" felületén végződik. . 75 A vázat, a különböző alakú akadályokat és a pázsitanyagot gyárilag készítjük és használati utasítással bocsátjuk a vevő rendelkezésére. A vázszerkezet vagy peremelemek az 80 indító- és lyukterek felülete fölé terjednek ki és a labdavezetés szabályozásává szolgálnak, azaz céljuk az, hogy a labdát játék közben a tereken vezessék és visszatartsák. Az ábrázolt foganatosítási alak- 85 nál a vá/.elemek a játékteret körülvevő talaj fölé emelkednek és játék közben akadályokat képeznek. A túlemelkedő váz akadályt képez akkor is, ha a labda a játéktérből kiesett és 90 azt oda vissza kell ütni. De a kiemelkedő váz vagy borda akkor is akadályt alkot, ha a pályán belül játszunk, mert a mozgó labda a kerethez ütközhet oly módon, hogy pályától jobban eltér, mint ha a 95 keret nem lett volna ott. Például ha az 1. ábrán látható (5) egységnél a labda a levegőn át repülve, a, keretbordának külső oldalához ütközik, úgy ez a labdát a játékegységtől távolabbra téríti el. Vagy pl. 100 a (7) és (8) egységeknél a labda a keret bordájának külső végéhez ütközhet és jobban téríttethetik el, mint ha a keret nem volna ott. A sima felületű tereket, amelyeken a 105 labda akadálytalanul gördül és amelyek a határoló kereteken belül fekszenek, pázsitterületeknek nevezzük, minthogy sima felületűek és az igazi golfpályák jól ismert pázsitjaihoz hasonlók. no Amint a 2. ábrán látható, a (d) csővezetéknek golflyukhoz hasonló alakjuk van és ezért átmérője nagyobb, mint a labdáé. Amint továbbá a rajzon látható, az egységek felületei, az őket körülvevő talaj- 115 hoz viszonyítva, különböző magasságúak:
