103998. lajstromszámú szabadalom • Osztott tűzszekrényű gőzkazán

Megjelent 1932. évi február lió 369-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103998. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Osztott tüzszekrényű gó'zkazán. Török Pál oki. gépészmérnök Budapest. Pótszabadalom a 101673. sz. törzsszabadalomhoz. A p5tszabadalom bejelentésének napja 1930. évi december hó 23-ika. A találmány a 101673. számú törzsszabadalomban védett gőzkazán továbbfejlesztése. A törzsszabadalom 1. igénypontja olyan kazánszerkezetet véd, amelynél a kazán egész hosszában végighúzódó tűzszekrény hosszirányban meg van osztva és a rostély, ill. a tűztér a tűzszekrénynek megosztás által keletkezett terei egyikében foglal helyet. Ennek a szerkezetnek (tüzeléstechnikai szempontból való) továbbfejlesztésére a csatolt rajz 1—4. ábráin vázolt találmány lényege abban áll, hogy a tűzszekrény hátulsó részén olyan füstkamrát, illetve falat helyezünk el, amely a fűtő gázokat a visszafordulásnál az oldalcsövekbe való beáramlástól elzárja, a fűtő gáizok tehát az osztott tűzszekrény felső szakaszában és a felette elhelyezett csőcsoporton át, vagy ez utóbbinak hiányában csak az osztott tűzszekrény felső szakaszán át fordulnak meg és áramlanak előre a mellső füstszekrénybe, amelyben ismét visszafordulva, az oldalsó tűzesöveken vonulnak vissza a hátsó füstszekrény oldalrekeszeibe és innen a kürtőbe. Az így alkotott három (huzam közül az első huzam az osztott tűzszekrény alsó felében a tűztér, a második huzam pedig a tűzszekrény felső része és a felette levő középső tűzcsőcsoport, illetőleg ennek hiányában csak a tűzszekrény felső része, végül a harmadik huzamot az oldalsó csőcsoportok teszik. A második huzamhoz tartozó tűzszekrénytér célszerűen felhasználható túlhevítő térnek és ezt a szakaszt a mellső füstszekrónyben elhelyezett szabályozó lappal ki is lehet iktatni a füst gázáramból, vagy szabályozni lehet az át- 40 áramló fűtő gázmennyiséget, miként azt a törzsszabadalom védi. Kisebb kazánegységeknél a találmány szerinti szerkezet úgy egyszerűsíthető, hogy a tűzszekrény felett nincs tűzeső- 45 csoport és így a fűtő gázok csakis a megosztott tűzszekrény felső szakaszában fordulnak át és áramlanak előre a mellső füstszekrénybe. A hátulsó füstsaekrény középső szakaszára ebben az esetben nincs 50 szükség, hanem ehelyett a tűzszekrény hátulsó végébe tűzálló falat illesztünk, a tűzszekrény hosszirányú térmegosztása azonban nem terjed eddig a falig, hanem már előtte ér véget, még pedig oly mó- 55 don, hogy a fűtő gázok visszafordulására kellő keresztmetszet marad meg az osztólap és a hátulsó fal között. Újítást jelent továbbá, hogy a tűzszekrény oldallemezeit keresztirányban vízr

60 csövek kötik össze, amelyeken át a jobb-és baloldali kazánrész víztartalma áramlásba jut. A tűzszekrényt megosztó téglalapok célszerűen ezekre a csövekre fektethetők. 65 Az 1—2., ill. 3—4. ábrák egy-egy kiviteli alakot ábrázolnak hosszmetszetben; illetve keresztmetszetben. Az 1. iés 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál az (1) kazánköpenylemez a (3) és 70 (4) csőfalak ós közéjük helyezett (5) tűzszekrényfal — amely a kazán egész hoszszúságára terjed ki — zárt belső teret alkotnak, amelyben a (3) és (4) csőfalak között két csőcsoport-rendsizer és pedig a (9) 75 középső, meg a két (12, 12) szélső csőcsoport foglal helyet. Az (5) tűzszekrény függőleges oldalfalait a keresztirányban