103988. lajstromszámú szabadalom • Sínleerősítő és eljárás annak előállítására

Megjelent 1932. évi február lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JflliK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103988. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Sínleerősítő és eljárás annak előállítására. Füstös István oki. v askolióinériiök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 10-ike. A vasúti felépítményeknél, a fokozott igénybevételre való tekácoitetitel, mind in -kább arra törekszenek, hogy egyszerű szerkezetű éls olesó kivitelű, de erős sínleerősítőt alkalmazzanak. Újabban, általában, oly szerkezeteiket alkalmaznak, melyeiknél a sínmelk vasaljaikra, illetve talp lemezekre való leerősítése, ezekhez rögzíteítt, csavarokkal gnlegihúzött, talp-i t lemezen fekvő és síntalpra támaszkodó szorítólemezeek leszorításával történiik. A találmány szerinti sínleerősítő, melynél a sín leerősítésie ugyanilyen módon történik, a szorítócsavar rögzítő saerfkieze, tébem, valamint a szorítólemez alkalmazási módjában és alakjában tér el a többiektől és azonkívül, az ezekkel szemben tanúsított kívánalmak figyelembevétele mellett, erős szerkezet elérésére és egy-i szerű kivitelre törekszik. A sínleerősítőt a rajz 1. ábrája keresztmetszetben, 2. ábrája hosszmetszetben, 3. ábrája felülnézetben, szorítólemez, zel és anélkül tünteti fel, míg a szorítólemezt külön a 4. ábra metszetben és az 5. ábra felülnézetben szemlélteti. A rajz ábráin Mtiimiteitott, isiínleterősitő, i mely sínnek vasaljra, illetve talplcmezre való leerősítósére szolgál, (v) vasaljból, illetve talpliemezből, eihhez rögzíthető, (o) csavaranyával falszerelt (p) szorítócsavarból és (i) szorítólemezből áll. , A (p) szorítócsiavar (g) fejének rögzítése céljából, bármely sínfelvételt szolgáló (v) vasalj, illetve talplemez testében, ennek áttörése útján, sülyesztve, (f) csavarrögzítőfészék van kiképezve, mely két i oldaléin, az (1) síntalpra merőleges irányban, a (v) vasalj, illetve talplemez (a) síkjából kifelé, (d) peremeikkel van megerősítve azért, hogy egyréisizt a (p) szorítócsavar (g) feje az (fi csavarrögzítő fószéknok (d) peremekkel növelit (e) felüle- 45 tain, őrös támasatékra találjon és másréjssat, hogy a (d) peremiek külső (h) felületein meg fekvő (i) szorítólemez bármily irányú elmozdulása megakadályoztassák. A (v) vasaljba, illetve talplemeebe, köz- 50 vetlenül az (f) csavarrögzítőfészieik (x—-x) homlokoldala mellett, esavarfésizekbe torkolló, harántirányú szox-ítóosiavadt 'bevezető (y) vájat van mélyítve, melyen át a (p) csavar (g) feje, oldalról befelé, mélyen 55 a,z (f) csiaVarTÖgzí tő fészekbe csúsztatható. A megfelelően kikéi Hozott (g) csavar fej eszerint a (d) peremekkel megerősített (f) caavarrö g zí tő fészek ben, ennek (d) erősítőperemek felületeivel megnövelt (e) ol- 60 dallapjain, nagyrészt a (v) vasialj, illetve talplemez testén, ennek vatítagságál>an fekszik meg. Az (y) csavarbevezetővájat mellett, ennek folytatásában, (v) vasalj, illetve talplemezből kiállóan, haránt- 65 irányú (z) támasztóborda van kiképezve, mély az (i) szorítólemez és eaxnék közvetítésével az (1) síntaip megtámasztására sBolgál. Kellő vastagságú (ív) vasalj, illetve 70 talplemez alkalmazása esetén az (f) csavarrögzítofészket megerősítő (d) peremek elmaradhatnak, mert ez esetben a (g) csavar fej a (v) vasalj, illetve talplemez teltén, erősítés nélküli (f) csavarrögzítőfé- 75 szekbem is, megfelelő támasztákra talál. Bármely (v) vasaljon, illeltve tálpliemezen alkalmazott és a fent leírt (f) csavar rögzítőfészket, (d) meger ősi tő-peremeket, (y) osavarbevezető-vájáitot és (z) tá- 80