103983. lajstromszámú szabadalom • Rövid távolságra ható lőszer (gyakorló töltény) és hozzávaló cső önműködő lőfegyverekhez

elporló lövedéket bemártjuk és így helyezzük lel az el nem porló lövedékrészt. A találiúány szerinti gyakorló töltény példaképpeni kiviteli alakját a mellékelt 5 rajz tünteti fel és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig a lövedék egy részét hosszmetszetben. A 3. ábra a gyakorló töltényhez való cső 10 egy részének hosszmetszete. Az (1) töltényhüvelyben ismert módon megerősített, elporló anyagból való (2) lövedék csúcsán ragasztással az el nem porló, célszerűen ólomból készült, nyíllö-15 vedék alakjában kiképezett, expanzív (3) lövedéktest van megerősítve. E lövedéktestnek töve a (2) lövedék csúcsához simulóan, kúposán szélesedik és e kúpos (4) rész átmérője nagyobb mint a gyakorló 20 töltényhez való, a 3. ábrán bemutatott (5) cső huzagolt (6) részének átmérője úgy, hogy mikor a lövedékcsúcs a cső huzagolt részébe hatol, a tölcsérszerű (4) lövedéktő a töltényűr falába való ütközés kö-25 vetkeztében összecsukódik és ezáltal e helyen a szétporló lövedéktől való elválás bekövetkezik. Ezenkívül a betöltéskor az el nem porló (3) lövedék szorosan menvén a (6) huzagoltrészbe, még a lövés megtör -30 ténte előtt a csőfurat ormózatai a (3) lövedéktestbe teljesen belevágódnak; eltérőleg az eddig használatos lövedéktől, melylyel csak az .történik, hogy a lövedéket a huzagokig előretoljuk, hogy bele ne lőjük 35 a huzagokba. Hogy a találmány szerinti lövedéket minél erőteljesebben előretoljuk a huzagokig, a lövedék elporló (2) részének hosszát valamivel nagyobbra méretezzük, mint a 40 töltényűrnek az elporló lövedék számára megállapított hossza. Az elporló (2) lövedék tehát a töltésnél tömörítést szenved, ami egyszersmind azt a célt is szolgálja, hogy a (3) lövedéktest az elporló (2) löve-45 déktől elváljon. Az ormózatoknalc a (3) lövedéktestbe való bevágatása azt is célozza, hogy e lövedéktest rögtön csavarodni kezdjen és ezáltal az elporló (2) lövedéktől, mely részben a huzagolatlan töl-50 tényűrben mozog, még biztosabban elváljon. Az ormózatoknak eme, eddig nem használatos, teljes bevágatása a tulajdonképpeni (3) lövedéktestbe azt a célt is szol-55 gálja, hogy az aránylag igen kis súlyú (mintegy 1.5 gr.), képlékeny anyagú, rövid vonalon vezetett, expanzív (3) lövedéknek megindulása alkalmával rögtön minél tökéletesebb vezetése legyen. A különleges (3) lövedéktest csekély t súlya és kedvezőtlen légellenállása ellenére kapott nagy kezdősebessége mellett szabatos repülést érünk el, de csak kis távolságra, hogy a kilőtt lövedék minél hamarabb veszélytelen legyen. < Az egész kilövendő anyagmennyiség aránylag kis súlya mellett tehát igen nagy kezdősebességgel indul, ami azonban — és ez különbözteti meg a rövid távolságra bató egyéb lövedékektől — szükséges, mert ' ez teszi alkalmassá a lőfegyver önműködő részeinek működtetésére, mert továbbá az azonnali és hatásos vezetés nélkül a lőszabatosság erősen szenvedne. A fentiekben leírt gyakorló töltény és ' az alábbiakban ismertetett, hozzávaló cső együttesen alkalmasak arra, hogy önműködő lőfegyvereket épp úgy és épp olyan kísérő jelenségek mellett, mint hang, füst, hő, rázkódás, gáznyomás, akadályok, kii- í lönösen töltényszakadások, működtessenek, mint az éles töltények és emellett kb. 200 m-en túl már veszélytelen, 300—400 rn-en túl pedig már nem is megy a lövedék. A csőnek, mint ismeretes, leglényege- i sebb része a furata, melynek viszont úgy a huzagolt része, mint töltényűre a máiismertetett cél elérésére különleges kiképzésű. A találmány szerinti cső töltényűre az ! eddig ismeretes töltényűröktől abban különbözik, hogy — miként már előbb jeleztük — körvonala nem követi pontosan a töltény körvonalát, hanem az elporló lövedékrésznek megfelelő űrhossz valami- i vei kisebb, mint a töltény e részének lioszsza. Mindenesetre a töltényűr e része huzagolatlan. Az el nem porló lövedékcsiics tehát a töltéskor azonnal a huzagolt (6) részbe kerül, melynél átmeneti rész nincsen, vagyis az átmenet hirtelen, illetve durva. A huzagolt (6) rész előnyösen a lövedék elporló (2) részénél feltűnően kisebb átmérőjű, oly célból, hogy minél kisebb méretű, illetve súlyú, el nem porló (3) lövedék legyen alkalmazható és ezáltal a lőtávolság" csökkenjen. A hirtelen keresztmetszet-csökkenésnek, illetve az átmenet hiányának még az is célja, hogy a lövedék el nem porló részének az elporló résztől való elválása biztosan bekövetkezzék. Célja továbbá, hogy a lövedék elporló részének fojtásul való szereplését lehetővé tegye, vagyis oly ellenállást létesítsen, mely a szabványos lőpornál brizánsabb, de nem túl brizáns lőpor alkalmazását biztosítja és ezenfelül olyan nyomást idéz