103974. lajstromszámú szabadalom • Készülék pontok és vonalak alaprajzának légi fényképpárokból való megállapítására

.szik, még pedig a két projekciópóius ál­tal ábrázolt tereppontokhoz viszonyítva oly kisebbített vagy nagyobbított lépték­ben, melyet a két rajzsín forgási tenge­ri lyének egymástóli ideális távolsága hatá­roz meg. Tetszőleges reprodukciós lépték elérése céljából ez a távolság tetszés sze­rint változtatható, pl. azáltal, hogy az egyik rajzsín tengelye eltolhátóan van 10 ágyazva vagy azáltal, hogy a rajz tű, vaigy irón két változtatható távolságú görgő segélyével a két rajzsínen csúszik. További kiviteli alak abban áll, hogy a két képtartó fölött magában véve ismere-15 tes binokuláris nézőrendszer van ugy, hogy a két kép stereoszkopikus szemlélés­nél egyetlen térbeli képnek látszik. Lehet továbbá a két irányvonalzó által megha­tározott ideális célirányokat vékony vo-20 i.alak vagy pedig az irányvonalak irá­nyában eltolható jelek által feltüntetni, melyek a képnek minden oldalról való térbeli szemléletét közvetlen környeze­tükben is lehetővé teszik. Végül mozog-25 hatnak az irányvonalzók a valódi optikai kép síkjában ahelyett, hogy közvetlenül a képsík felett vagy lalatt mozognának. A készülék egy példa képen j foganatosí­tási alakja, pontok és vonalak alaprajzá-30 nak légi fényképpárokból való megállapí­tására, a csatolt rajzon vázlatos ábrázo­lásban látható. A két (a, b) képtartóhoz képest elfor­gathatóan vannak a (e, d) irányvonalzók 35 elrendezve. A képek a képtartókban úgy rögzíthetők, hogy a megállapítandó irá­nyok középpontjai az illető irányvonalzó forgási tengelyében feküdjenek. Az irány­vonalzók irányának változását e fogana-40 tosítási alaknál az (e) mechanikai áttétel segélyével visszük át két más (f, g) vonal­zóra (rajzsínre), mely áttétel hajtótenge­lyekből és ezekre ékelt fogaskerekekből áll. Az (f, g) rajzsínek (h, i) forgástenge-45 lyének kölcsönös távolsága tetszés szerint beállítható. E távolságot az egymáshoz viszonylag eltolható és egymással rögzít­hető éik és ékhoronyból álló (k) tengely­kapcsolóval változtatjuk, mely az általa 50 összekapcsolt hajtótengely forgásának be­folyásolása nélkül lehetővé teszi az (i) tengelynek önmagával párhuzamosan, a (h) tengely felé tolását, illetve attól való eltávolítását. A két (f, g) vonalzó hossz-55 irányú hornyaiban kulisszák révén az (1) rajzolókészülék, rajztű vagy irón csúszik, amely az (f, g) vonalzók alatt elhelyezett rajzfeliileten e két vonalzó mindenkori ideális metszéspontjának a helyét felraj­zolja. Ha például az (1) rajzolókészüléket, 6 rajztűt, stb.-t olymódon vezetjük, hogy a (c, d) irányvonalzók egy, mindkét képen ábrázolt út azonos pontjain haladnak ke­resztül, úgy 'az (1) rajztű a rajzíelületre ezen út alaprajzát rajzolja le, mégpedig í oly léptékben, mely a két (h és i) rajz­síntengely távolságának la két pirojekció­polusnak a természetben egymástóli tá­volságához való viszonya által van meg­h atározva. '< A két (a, b) képtartó felett egy ismert szerkezetű binokuláris néző rendszer oly módon lehet elrendezve, hogy a két kép szemlélés köziben egy térbeli képnek lás­sék. Azonos pontok meghatározása ezál- ' tal lényegesen könnyebbé válik. Ha még azonkívül mindegyik irányvonalzónak az ideális célirányát egy-egy vékony vonal ábrázolja, mely kétoldalt a kép szemlésé­sót akadály nélkül lehetővé teszi, akkor í a binokuláris szemlélésnél e két vonal úgy látszik, mint egy egyenespár, mely a tér­beli képen a megállapítandó pontban metszi egymást. Valamely képalakziat­nak, pl. útnak folytonos megrajzolása, f binokuláris szemlélésnél, egyszerűen úgy történik, hogy e metszéspontot, a rajzoló­készülék megfelelő vezetésével, a rajzo­landó vonal, pl. út mentén vezetjük. A két vonal helyett az irányvonalzók irá- ! nyában eltolható jeleket is alkalmazha­tunk, melyek binokuláris szemlélésnél is­mert módon a térbeli kép minden egyes pontjával térbelileg fedésbe hozhatók. A két irányvonalzó a képek síkja he- ! lyett a képek reális, optikailag előállított közbenső képeinek síkjában is el lehet, rendezve. Ez az elrendezés például elő­nyösen alkalmazható akkor, ha a két kép oly különböző léptékű, hogy binokuláris szemlélésük közvetlenül nem lehetséges. Különböző nagyításra beállítható optikai rendszerek segítségével e képekről oly közbeeső két optikai kép állítható elő, mélyek léptéke azonos és így binokuláris s zem 1 é 1 é s i 1 e a 1 kia lm a s a k. Szabadalmi igények: 1. Készülék pontoknak és vonalaknak egymást túlfedő légi fényképpárbál való megállapítására irányvonalzók segítségével, azzal jellemezve, hogy az irányvonalzók egy-egy forgatható rajz­sínnel oly módon vannak összekap­csolva, hogy az irányvonalzó és a hoz­zátartozó rajzsín egyenlő szögeket ír­nak le és hogy mindkét rajzsínen egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom