103974. lajstromszámú szabadalom • Készülék pontok és vonalak alaprajzának légi fényképpárokból való megállapítására
.szik, még pedig a két projekciópóius által ábrázolt tereppontokhoz viszonyítva oly kisebbített vagy nagyobbított léptékben, melyet a két rajzsín forgási tengeri lyének egymástóli ideális távolsága határoz meg. Tetszőleges reprodukciós lépték elérése céljából ez a távolság tetszés szerint változtatható, pl. azáltal, hogy az egyik rajzsín tengelye eltolhátóan van 10 ágyazva vagy azáltal, hogy a rajz tű, vaigy irón két változtatható távolságú görgő segélyével a két rajzsínen csúszik. További kiviteli alak abban áll, hogy a két képtartó fölött magában véve ismere-15 tes binokuláris nézőrendszer van ugy, hogy a két kép stereoszkopikus szemlélésnél egyetlen térbeli képnek látszik. Lehet továbbá a két irányvonalzó által meghatározott ideális célirányokat vékony vo-20 i.alak vagy pedig az irányvonalak irányában eltolható jelek által feltüntetni, melyek a képnek minden oldalról való térbeli szemléletét közvetlen környezetükben is lehetővé teszik. Végül mozog-25 hatnak az irányvonalzók a valódi optikai kép síkjában ahelyett, hogy közvetlenül a képsík felett vagy lalatt mozognának. A készülék egy példa képen j foganatosítási alakja, pontok és vonalak alaprajzá-30 nak légi fényképpárokból való megállapítására, a csatolt rajzon vázlatos ábrázolásban látható. A két (a, b) képtartóhoz képest elforgathatóan vannak a (e, d) irányvonalzók 35 elrendezve. A képek a képtartókban úgy rögzíthetők, hogy a megállapítandó irányok középpontjai az illető irányvonalzó forgási tengelyében feküdjenek. Az irányvonalzók irányának változását e fogana-40 tosítási alaknál az (e) mechanikai áttétel segélyével visszük át két más (f, g) vonalzóra (rajzsínre), mely áttétel hajtótengelyekből és ezekre ékelt fogaskerekekből áll. Az (f, g) rajzsínek (h, i) forgástenge-45 lyének kölcsönös távolsága tetszés szerint beállítható. E távolságot az egymáshoz viszonylag eltolható és egymással rögzíthető éik és ékhoronyból álló (k) tengelykapcsolóval változtatjuk, mely az általa 50 összekapcsolt hajtótengely forgásának befolyásolása nélkül lehetővé teszi az (i) tengelynek önmagával párhuzamosan, a (h) tengely felé tolását, illetve attól való eltávolítását. A két (f, g) vonalzó hossz-55 irányú hornyaiban kulisszák révén az (1) rajzolókészülék, rajztű vagy irón csúszik, amely az (f, g) vonalzók alatt elhelyezett rajzfeliileten e két vonalzó mindenkori ideális metszéspontjának a helyét felrajzolja. Ha például az (1) rajzolókészüléket, 6 rajztűt, stb.-t olymódon vezetjük, hogy a (c, d) irányvonalzók egy, mindkét képen ábrázolt út azonos pontjain haladnak keresztül, úgy 'az (1) rajztű a rajzíelületre ezen út alaprajzát rajzolja le, mégpedig í oly léptékben, mely a két (h és i) rajzsíntengely távolságának la két pirojekciópolusnak a természetben egymástóli távolságához való viszonya által van megh atározva. '< A két (a, b) képtartó felett egy ismert szerkezetű binokuláris néző rendszer oly módon lehet elrendezve, hogy a két kép szemlélés köziben egy térbeli képnek lássék. Azonos pontok meghatározása ezál- ' tal lényegesen könnyebbé válik. Ha még azonkívül mindegyik irányvonalzónak az ideális célirányát egy-egy vékony vonal ábrázolja, mely kétoldalt a kép szemlésésót akadály nélkül lehetővé teszi, akkor í a binokuláris szemlélésnél e két vonal úgy látszik, mint egy egyenespár, mely a térbeli képen a megállapítandó pontban metszi egymást. Valamely képalakziatnak, pl. útnak folytonos megrajzolása, f binokuláris szemlélésnél, egyszerűen úgy történik, hogy e metszéspontot, a rajzolókészülék megfelelő vezetésével, a rajzolandó vonal, pl. út mentén vezetjük. A két vonal helyett az irányvonalzók irá- ! nyában eltolható jeleket is alkalmazhatunk, melyek binokuláris szemlélésnél ismert módon a térbeli kép minden egyes pontjával térbelileg fedésbe hozhatók. A két irányvonalzó a képek síkja he- ! lyett a képek reális, optikailag előállított közbenső képeinek síkjában is el lehet, rendezve. Ez az elrendezés például előnyösen alkalmazható akkor, ha a két kép oly különböző léptékű, hogy binokuláris szemlélésük közvetlenül nem lehetséges. Különböző nagyításra beállítható optikai rendszerek segítségével e képekről oly közbeeső két optikai kép állítható elő, mélyek léptéke azonos és így binokuláris s zem 1 é 1 é s i 1 e a 1 kia lm a s a k. Szabadalmi igények: 1. Készülék pontoknak és vonalaknak egymást túlfedő légi fényképpárbál való megállapítására irányvonalzók segítségével, azzal jellemezve, hogy az irányvonalzók egy-egy forgatható rajzsínnel oly módon vannak összekapcsolva, hogy az irányvonalzó és a hozzátartozó rajzsín egyenlő szögeket írnak le és hogy mindkét rajzsínen egy