103949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerszámok előállítására

Megjelent 1933. évi január hé 15-én. IÁ0TAR KIRÁLYI J||||S$| SZABADALMI BUtóSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 103949. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Eljárás szerszámok előállítására. Friedr. Krupp A.-G. cég- Essen, mizit a Patent-Treuhand-Ges. f. elektrische Glühlampen m. b H. berlini cégr jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 6-ika. Szerszámok előállítására ujabban gyak­ran keményfémötvözetekiet használnak, amelyek többnyíire a wolfram vagy molib­dén karbidjaiból és esetleg ezekhez adott 5 könnyebben olvadó segédfémekből, mint pl. kobaltból, nikkelből vagy vasiból álla­nak. Az ilyen szerszámokat rendszerint nem teljesen készítik a keményfémötvö­zetből, hanem acélból vagy akár közönsé-10 ges vasból is készült- hordozóra, pl. nyélre, tárcsára vagy hasonlóra a valamely ke­mény fémötvözetből készült és a tulajdon­képeni szerszámot képező idomtestet réz­zel vagy sárgarézzel rá forraszltják. Az 15 ilyen forrasztásoknál alkalomadtán a ke­ményfémötvözetből álló idomtestíben fi­nom repedések keletkeznek, amelyek köz­vetlenül a szerszám két részének érint­kezési helyén kezdődnek és kevéssé gör-20 bült ív alakját követik. Ezek a repedések valószínűleg egyrészt a keményfém ötvö­zet, másrészt a kordozófém különböző ki­terjedési számaina vezethetők vissza. Mig ugyanis a kereskedelemben kapható va-25 lamennyi keményfémötvözet kiterjedési száma rendkívül kicsiny (kb. 5.10—6), ad­dig a szokásos hordozófémeké, így pl. az acélé vagy vasé az előbbiekinéi körülbelül kétszerte nagyobb. 30 Oly célból, hogy a kiterjedési különbsé­geket kiegyenlítsük és ezáltal a kemény­fém ötvözetben káros repedések képződését elkerüljük, a találmány szerint szívós fémlapot, pl. molibdénből, amelynek kii-35 terjedési száma a kieményfémötvözetével egyenlő vagy azt majdnem egészen meg­közelíti, helyezünk a forrasztási heilyre és a forrasztást magáit, ismert módon, rézzel vagy sa rga rézzel foganatosítjuk. Ily fém­lapok egyrészt szívósságuk folytán a for- 40 rasztásnál fellépő feszültségeket felve­szik, másrészt pedig -a keményfémötvöze­tévél nagyjában megegyező kiterjedési számuk folytán e feszültségekét a ke­ményfémötvözetre nem viszik át. 45 A forrasztást célszerűen oly módon vé­gezzük, hogy a szerszám hordozórészére, tehát pl. a szerszám nyelére boraxszial be­vont vörösrézlapot, azután egy molibden­lapot, majd ismét egy vörösrézlíapot és 50 erre végül a keményfémötvözetből álló idomtestet ráhelyezünk, mire az egészet elektromos kemencében k'b. 1100° C-ra he­vítjük. A forrasztási helyek sem rögtön az előállítás után, sem pedig a szerszám 55 hosszabb ideig tartó használata után nem mutatnak repedéseket és pedig még ak­kor sem, ha oly idomtestekiet forrasztunk, amelyek anyagát képező keményfém ötvö­zetek a repedések képződésére különösen 60 hajlamosak. A molibdénilap helyett nikkelvasból, krómnikkelből vagy valiamely más oly öt­vözetből álló lapot is használhatunk, amelynek kiterjedési szíáma a kemény- 65 fémötvözetével megközelítőleg egyenlő. A forrasztási helyekre helyezendő fémlapo­kat — a forrasztás megkön nvítése céljá­ból — alkalmazásuk előtt, forraisztófém­mel (pl. vörösrézziel) és valamely olvasztó- 70 szerrel vonihiatjuk be. A fémlapokat ezál­tal kész forrasztási betétekként könnyen hozhatjuk forgalomba és azokat kényel­mesen raktáron is tarthat juk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom