103936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék anyagok képlékenységének mérésére
___ Megjelent 1933 . évi január hó lő -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 103936. SZÁM. — VII/Í. OSZTÁLY. Eljárás és készülék anyagok képlékenységének mérésére. Magyar Ruggyantaárugyár R.-T. Rudapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 26-ika. A találmány eljárás és készülék anyagok, pl. nyersgumi-keverékek képlékenységének mérésére, illetve regisztrálására. A képlékenységet mérő eddigi készülé-5 keknek, pl. a gumi képlékenységét mérőknek az a hátrányuk, hogy a kalanderezésnél fellépő üzemi viszonyoktól merőben különböző körülmények között dolgoznak. Az egyik készülék pl. azt a gumi-10 mennyiséget méri, mely az adott hőmérsékletre melegített és ezen a hőmérsékleten tartott gumiból bizonyos idő alatt állandó terhelés mellett kinyomódott. A másik készülék az idő függvényében azt 15 a vastagságváltozást méri, melyet a próbatest állandó hőfokon konstans terhelés alapján szenved. A találmány szerinti eljárás és készülék az eddigi eljárásoktól és kószülékek-20 tői teljesen különböző elven alapszik, amennyiben az új eljárásnál a próbadarabot, a kalanderezésnél fellépő üzemi viszonyoknak megfelelően, mozgó felületek között állandó sebességgel vezetjük 25 át és ezáltal a készülék konstrukciójának megfelelő vastagságra nyujtjuk. Az ehhez az alakváltozáshoz szükséges erő a próbadarab képlékenységére jellemző. A találmány szerinti eljárást foganato-30 sító készülék legegyszerűbb kiviteli alakja egy párhuzamos tengelyű hengerpárból áll, melynél a hengerek alkotóinak távolsága a próbadarab vastagságánál kisebb és amelyek közül legalább az egyik meg-35 hajtható. A találmány szerinti készülék egyik célszerű megoldási alakja egy szabadon forgó hengerpárból és e hengerpárhoz képest viszonylag elmozgatható, annak hengerei között áthúzható, lekerekített végű 40 sajtoló hasábból áll, mely hasáb és a hengerek alkotója közötti rés szélessége kisebb a próbadarab vastagságánál. A hengerpár és a sajtoló hasáb egy-egy, egymásban elcsúsztatható vezetékben ágya- 45 zott. Eziek a vezetékek olyan kiképzésűek, hogy bármely szakítógép pofáiba könynyen befoghatok. A rajz a találmány szerinti készülék több megoldási alakját szemlélteti. Az 50 1—2. ábrák a képlékenység-mérőkészülék két megoldási alakjának vázlatos képei. A. 3. és 4. ábrák .a 2. ábra szerinti elven alapuló, szakítógépbe szerelhető készülék 55 homloknézete a részeknek a vizsgálat előtt és után elfoglalt helyzetében. Az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő oldalnézet. A 6—7. ábrák diagrammok. 60 (2) a hengerpár (1. ábra), melynek párhuzamos tengelyű hengerei között (s) rés van, mely kisebb az (1) próbadarab (d) vastagságánál. A (2) hengerek ellentétes irányban forognak és legalább az egyi- 65 ket meghajtjuk; az ehhez a forgatáshoz szükséges erőt tetszőleges módon mérhetjük, ill. regisztrálhatjuk. A 2. ábra szerinti készülék az előbbitől abban különbözik, hogy a (2) hengerek 70 szabadon forognak és egy közéjük tolható, lekerekített végű, (3) hasábbal működnek együtt, mely a (2) hengerekre támaszkodó (1) próbadarabot a (2) hengerek közé besajtolja. Minthogy a (3) saj- 75 toló hasáb (v) vastagsága nagyobb, mint a (2) hengerek közötti rés és a kétszeres (d) lemezvastagság közötti különbség, a
