103921. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet fékrudazatok áttételviszonyának megváltoztatására

és egy üres kocsi lefékezéséhez megfeleli) lesz. A legtöbb féktípusnál és különösen a nyomólégfékeknél általában támasztott 5 és fenntartott ama követelmény miatt, hogy a fékdugattyúnak és ezzel együtt a (b) dugattyúrúdnak és a fékezésnél mindig meghatározott lökethosszának kell lenni, a leírt szerkezet nem alkalmazható 10 minden további nélkül. A féktuskók és kerekek közötti játéktereket megoldott fék esetén nem befolyásolja az, hogy a (g) bütykös tárcsa az egyik vagy a másik helyzetbe van-e állítva. A fékezésnél 15 azonban nyilvánvalóan a (1) dugattyúrúdnak sokkal csekélyebb mozgása szükséges alihoz, hogy a féktuskók a kerekekre ráfeküdjenek, ha a (e) emelő az (i) csap körül forog (kisebb áttételiviszony), 20 mint ha az (f) csap körül forog (nagyobb áttételiviszony). A fékdugattyú lökete tehát itt az áttételi viszony változásával arányosan változnék. Ezáltal még megközelítőleg sem lehet az állandó fékdu-25 gattyúlöketre vonatkozó fentebb említett követelménynek eleget tenni. Megkísérelték már e hátrányt azáltal kiküszöbölni, hogy a (g) bütykös tárcsat még abban a helyzetben is bizonyos tá-30 volságban rendezik el a (h) vezérlőszervtől, amelyben a kisebb áttételiviszonnyal kell fékezni. A fékezés megkezdésénél tehát a (c) emelő eleinte az (í) csap körül fog forogni, amiáltal a (li) vezérlőszerv 35 (kocka) a (g) bütykös tárcsához közeledik. A (h) vezérlőszerv és a (g) bütykös tárcsa közötti távolságot oly nagyra veszik, hogy e részek között az érintkezés közvetlenül csak azelőtt jön létre, ami-40 kor a féktuskók a (c) emelőnek az (f) csap körül való forgása által a. kerekekre felfekszenek. A fékdugattyú emellett tehát csaknem a normális lökethosszát érte el, mielőtt a (c) emelő forgási közép-45 pontja a (h) vezérlőszervnek a (g) bütykös tárcsára való felfekvése által az (i) csapba helyeződött át. Ily módon tehát a fékdugattyúlöketnek csak az utolsó részét befolyásolja a (c) emelő forgási kö-50 zéppontjának a változása. A fékdugattyúlöket összváltozása azonban oly kicsiny lesz, hogy az megengedhető. Ennek a szerkezetnek azonban még nagyobb hátránya is van. Ha ugyanis a já£5 tékterek valamely, pl. a fentebb említett okból túl kicsik lesznek, akkor a féktuskók már a kerekekre felfekszenek, mielőtt még a fékdugattyú a normális löketét megtette volna. Ennek folytán a (e) emelő további forgása meg van. a.ka- 6 dályozva, mielőtt a (g) és (h) részek érintkeznének és a rudazat még mindig az (f) csap köi'iil fékez, dacára annak, hogy a (g) bütykös tárcsa oly módon van átállítva, hogy a (h) vezérlőszervnek, a 6 féktuskók és a kerekek közötti normális játékterek mellett, a (g) tárcsára már fel kellett volna feküdnie és ezáltal az emelő forgási középpontját meg kellett volna változtatnia. Nyilvánvaló, hogy ez a mű- 7 ködési mód gyakorlatilag nem engedhető xneg, mivel az egész szerkezet hatását problematikussá teszi. Ha már most a fentebb előadottakból kiindulva, az ismert szerkezet e nem kí- 7 vánatos működési módjának az okát kutatjuk, akkor ki fog tűnni, hogy a hibát abban a körülményben kell keresni, hogy a (c) emelő az (f) csapon való megtámasztását nem egyidejűleg veszíti el azzal, hogy 8 a (g") és (h) részek révén új megtámasztást kap. Az (f) csapon való megtámaszkodása, mint előbb, megmarad és a fékdujíattyúnak nagyobb vagy kisebb lökethosszától fog minden fékezésnél függni, 8 hogy a szerkezet a szándékolt módon működik-e vagy sem. A találmány célja az említett hátrány kiküszöbölése ós általában véve azzal van jellemezve, hogy a fékemelő mindkét 9 támaszpontja (illetve valamennyi támasztó pontja, ha kettőnél több van, pl. oly célból, hogy a fékezőerőt részben megrakott kocsinak megfelelően is megszabhassuk) átállítható, úgy hogy az egyik 9 hatásossá tehető a másiknak hatástalanná tételével egyidejűleg. Az említett támaszpontok célszerűen egymással kényszermozgásúan úgy vannak összekötve, hogy mindkét vagy valamennyi támaszpont- 1 nak az átállítása egyidejűleg és egyetlen művelettel történik, úgy hogy nem lehet elmulasztani azt, hogy az egyik támaszpontot hatástalanná tegyük egyidejűleg a másiknak a hatásossá tevésével. 1 A 2. és 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a találmányi gondolat némileg módosított típusú fékrudazatnál van megvalósítva, amennyiben a dugattyúrúddal összekötött fékemelő egykarú l emelőként van kiképezve. Azonban az, hogy az emelő egy- vagy kétkarú-e, a találmányt illetőleg közömbös, minthogy támaszpontját úgy az egyik végén, mint a végei között levő valamely ponton is l ugyanúgy és ugyanazokkal az eszközökkel lehet megváltoztatni.