103907. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

— 3 -cselt vékony drótból állnak. Az elektróda­rendszer rácsainak (15) és (16) tartóit felső részükön az (5) haránttartók, alsó részü­kön pedig a (17) tartók kapcsolják össze, 5 mely utóbbiak egyikéhez a (10) rácskive­zetés csatlakozik. E tartók a rácsoknak úgy egymáshoz, mint a többi elektródák­hoz és a talphoz képesti helyzetét is bizto­sítják. Az izzókatóda hurkolt részei a (6) 10 kampókba vannak beakasztva, melyek azokat feszesen tartják, az izzószálak végei pedig egyrészt a (14) lemezhez, más­részt a (14b) tartó- és árambevezetődrótok végeiből kiképzett kampókhoz vannak 15 erősítve, melyekhez a katódák (7) kiveze­tései csatlakoznak. A (14a) tartódrót útján a talphoz erősített (14) tartólemez bizto­sítja a katódasíkok közt szükséges, meg­szabott távolság pontos betartását. A lé-20 nyegileg széles kampónak felfogható (14) tartólemez szélességi mérete a többi kam­póénak többszöröse. Látható, hogy ezen elrendezés mellett a katóda egyes szaka­szai sorba vannak kapcsolva, használha-25 tunk azonban más elrendezéssel, egyen­ként vagy csoportosan, párhuzamosan kapcsolt katódaszakaszokból álló kató­dát is. A katódaszakaszok síkjai a csőten­gellyel párhuzamosak, kifeszítésük iránya 30 pedig a csőtengelyre merőleges. A bura kiszivattyúzására szükséges (12) cső a szo­kásos módon van elrendezve. A (4) anóda az 1. ábrán látható alakúra hajlított egyet­len lemezből áll, mely a (13) tartólapra 35 hegesztés útján van ráerősítve, ugyanúgy, mint annak két (9) tartódrótja. A (4) anódalemez az egyes katódaszakaszokat és a hozzájuk tartozó rácsokat kétoldalt és felül burkolja és a (18) tartólappal alsó 40 részeiken is zárt szekrényekké van kiegé­szítve. A (13) tartólap (11) kidudorodásá­ban helyezhetjük el, abban az esetben, ha erre a katódák előállításánál szükség van, azokat az anyagokat és pedig legcélsze-45 rűbben sajtolt pasztilla alakjában, melyek a cső gyártása közben megfelelő kezelés­nek, pl. elpárologtatásnak, lesznek alá­vetve, a katódaemittáló rétegének létesí­tése céljából. Minthogy ez az elrendezés két irányban 53 és pedig hosszirányban és magasságirány­ban terjeszkedik ki, nyilvánvaló, hogy helykihasználás szempontjából (adott elek­tródafelületek mellett) előnyösebb, mint a lényegileg csak egy irányban, akár függő- 55 legesen, akár vízszintesen vagy ferdén kiterjeszkedő elrendezések és szerelhető­sége a kétszeres elektródarendszer dacára sem körülményes és drága, a szükséges számú tartódrótok pedig a talpban még 60 minden nehézség nélkül elhelyezhetők. Szabadalmi igények: 1. Elektroncső, melynek zeg-zugosan kife­szített katódája a bevezetőcső tengelyé­vel párhuzamos síkokban fekszik és 65 mely katódának egyes szakaszai sorba, vagy (egyenként vagy csoportosan) párhuzamosan vannak kapcsolva, azzal jellemezve, hogy az egyes egy-egy sík­ban fekvő V., N.- vagy W-alakra ki- 70 feszített katódarészek csúcsai a cső ten­gelyére merőleges irányba mutatnak s a katódarészeket velük párhuzamos sí­kokban fekvő egy-egy vagy több-több rács és oly módon kiképzett közös 75 anóda veszik körül, hogy az anódának az egyes katódasíkokkal szembenfekvő felületei azokkal párhuzamosak és az anóda oly fémes laphoz van erősítve, mely a katódaszakaszok síkjaira merő- 80 leges és az anóda alaplapját alkotja. 2. Az 1. igényben védett elektroncső kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes fonalsíkok közötti állandó távol­ság biztosítására a síkok között fekvő 85 fonaltartó drót olyan lapos kampóval van ellátva, melynek kiterjedése a többi kampónak többszöröse. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyom'la, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom