103867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, különösen oxidos ércek és fémoxidok feldolgozására
klorid elgőzölög, mihelyt a hőmérséklet a klorid elgőzölgési pontját elérte. A találmány szerinti eljárással tehát fémek oxidos vegyületeit szelektíven re-5 dukáljuk és klórozzuk, rendszerint az illető fém kloridjának elgőzölgési hőmérséklete alatti hőmérsékleten. Ha azonban valamely adott (A) alkatrészt nem lehet alacsonyabb hőmérsékleten redukálni, 10 mint az ércben jelenlevő másik (B) alkatrészt, akkor először e másik (B) alkatrész klórozása és elgőzölgése következik be. Ez így van annak dacára, hogy az első (A) alkotórész kloridja rendszerint alacso-15 nyabb hőmérsékleten gőzölög el annál, amelyen a második (B) alkatrész rendes körülmények között elgőzölög. Azt találtuk továbbá, hogy ezen eljárással kapott termékek újak, és valószínű-20 leg olyan kloridok, melyek jellemző tulajdonságai kifejezetten eltérnek a normális fémkloridokéitól, s melyek némely •esetben gyors párolgást mutatnak jóval alacsonyabb hőmérsékleteken, mint ami-25 1yeneken a normális kloridokat hatékonyan el lehet párologtatni. Ezenkívül ezek az ríj kloridok, néhány kivételtől eltekintve, vízben oldhatók. Mindezek rámutatnak annak fontossá-30 gára, hogy az alkalmazott gáznemű reagens mennyiségi aránya helyes legyen. A gáznemű reagenst előnyösen úgy készítjük, hogy megszabott, ill. szabályozott hőmérsékleten tartott kénen vagy kén-35 kloridon klórgázt buborékoltatunk át. A megejtett kísérletek azt mutatják, hogy •a szobahőmérsékleten, 25 CP-on, klórgáznak a fentemlített módon kénen vagy kénkloridon történt átbuborékoltatása út-40 ján előállított gáznemű reagens összetétele olyan, hogy benne a klórnak a kénhez viszonyított súlyszerinti aránya körülbelül 25:1, azaz a gáznemű reagensben e hőmérsékleten történő előállításakor 45 súly szerint huszonötször annyi klór van, mint kén. Ha a kénkloridot, melyen a klórt á.tbuborékoltatjuk, 50 C°-ra hevítjük. az ekkor kapott gáznemű reagensnél n klórnak a kénhez való .aránya kb. 12:1. 50 Ez az arány 05 0= -ra hevített kénklorid esetén 10:1, és 100 C'-ra hevítettnél 7:1. Azt találtuk azonban, hogy az 50 C10 körüli hőmérsékleten készített reagens nagyon hatásos, minthogy ekkor látszó-55 lag a kénkloridok és a klór kétségtelenül olyan arányban vannak jelen, hogy a redukció és klórozás igen gyors. Világos azonkívül, hogy amikor a kén vagy kénkloridok hőmérséklete alacsony, a magasabb kénkloridok képződnek, ós hogy 60 amikor a reagenselegy képződési hőmérsékletét növeljük, az alacsonyabb kénkloridok, különösen a kénmonokloridj vannak túlsúlyban és a reagens hatóképessége, valamint a kapott termék tisz- 65 tasága rohamosan csökken. A fentismertetett módon készített reagenst alkalmas kemencén vezetjük keresztül, melybe pl. finoman elosztott állapotban ércet helyeztünk el. A kemence 70 hőmérsékletét először arra a hőmérsékletre állítjuk be, melynél az ércben jelenlevő fémek valamelyike illanó kloridot alkot. Más szóval, ez a hőmérséklet az, melyen az érc egy fémé redukálódik és 75 klórozódik, vagy pedig, ha úgy kívánjuk, a hőmérsékletet emelhetjük addig, amíg e fém kloridja, mely a találmány szerinti gáznemű reagens alkalmazása folytán képződött, elgőzölög. Fennállhat azonban 80 az az eset is, hogy az elgőzölögtetés nem szükséges vagy kívánatos, s akkor a kloridokat az érc ásványi kísérőanyagjaiban bennhagyjuk, melyekből azokat többféle ismeretes módon, pl. kilúgozással, nyer- 85 hetjük ki. Ha az értékes alkatelemeknek redukált és klórozott alakjukban való szelektív elpárologtatósa kívánatos, a kemence hőmérsékletét először arra a legalacsonyabb 90 hőmérsékletre állítjuk be, amelyen az alkatelemek egyike redukálódik, klórozódik és az így képződött klorid elgőzölög. Ha e hőmérséklethatárt elértük, az a bizonyos alkatelem egyidejűleg redukáló- 95 dik. klórozódik és elgőzölög, az összes többi alkatelemek pedig" változatlanok maradnak. Ezután a kemence hőmérsékletét növelhetjük és beállíthatjuk arra a következő magasabb hőmérsékletre, ame- 100 Íven hasonló eredményeket kaphatunk valamely másik fémmel, melyet ekkor hasonló módon, az összes többiektől elkülönítve kapunk meg. Az eljárás folytatólagos lehet, úgy hogy az ércben lévő minden 105 egyes lémet klorid alakjában külön kaphatunk meg. A találmány szerinti eljárás segélyével az ércben foglalt bármily adott fém oxidos vegyülete előre meghatározott, megszabott 110 hőmérsékleten redukálható, míg az ércben maradó többi fém oxidos vegyületei változatlanul maradnak. így tehát minden egyes oxigénvegyület szelektíven redukálódik és klórozódik, akár azon a hőmérsék- 115 leten, melyen kloridja elgőzölög, akár magasabb hőmérsékleten.
