103860. lajstromszámú szabadalom • Karmantyú kábelekhez és hasonló vezetékekhez
Megjelent 1932. évi január lió 2-án, MAGYAR KIRÁLYI Jlff|p| SZABADALMI BIRŰSlö SZABADALMI LEÍRÁS 103860. SZÁM. — VII OSZTÁLY. Karmantyú, kábelekhez és hasonló vezetékekhez. Siemens-Scliuckert-Werke A.-G. Bérliu-Siemeiisstadt. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 19-ike Ismer tesek ólomköpenyű vezetékek kötésétre oly karmantyúk, melynél a vezetőket a karmantyú belsejében levő kapocs köti össze egymással. A kapcsot es 5 a csupasz vezetékvégeket ezeknél a szerkezeteknél kéitrészű csavarhüvely lógja le. A hüvely mindegyik részében a vezetékvégeket befogadó, befelé kúposán bővülő furat van. Hogy e furatokon nedvesség 10 be ne hatoljon, az egymással összekötendő vezetékvégek ólomköpenyeit a hüvelydar rabok kúpos furatainak megfelelően szétfeszítik, a vezetékvégek szigetelése és az ólomköpeny közé az ólomköpeny sízétfeszí-15 tésével keletkezett üregbe kúpos gyűrűt helyeznek, majd a hüvelyrészeket össze-1 csavarolják, míg a hüvelyrészek kúpos falai szorosan felíeküsznek az ólomköpenyre és ez az álatta levő gyűrűkre. Elteikintve 20 attól, hogy az ily kötés előállítása körül ményes és sok időt kíván, a kötés nem is biztos, mert a hüvely kúpos falainak a szétfeszített ólomköpenyre való rászorítáeakor a köpeny és a szigetelés közé fekte-25 lett gyűrűk a szigetelésbe benyomódnak, azt gyengítik, esetleg szét is roncsolják. Ezenkívül a hüvelyrészek össEeszorításánál annak falai az ólomköpenyben eléke lődhetnek és a vezetéket elcsavarják, eset-50 leg elnyírják. A találmány szerinti kötés ezeket a hátrányokat kiküszöböli. Az új kötés levegővel ós nedvességgel szembem biztosan zár és igen rövid idő alatt szerelhető. 55 Mint ötsszek öt ő kar mait y ú t célszerűen osztatlan hüvelyt alkalmazunk, amelyben benne van a szorítótest. A találmány értelmében a hüvely mindkét oldalán tömitődugókka! elzárható, mimellett a hüvely W) belsejében levő szorítótiest a dugók ütközője. A dugók ütköző része célszerűen egy-egy csavartok. A hüvelyt szigetelőanyagból, pl. műgyantából készíthetjük, készülhet azonban fémből is, ekkor belsejét célszerűen szigeteljük. 45 A találmány szerinti kötés példákéról kiviteli alakjait az ábrák mutatják. Az 1. és 2. ábrák a hüvelyek hosszmetszeteit, a 3—5. ábrák a szorítókapocs különböző megoldásiait mutatják. A 6—8. ábrák kü- 50 lönleges csatlakozó részeket tüntetnék fel, amelyeket a csavartokok! helyett alkalmazhatunk a hüvelyben. Az 1. ábrabeli kivitelnél (1) a hüvely, amely a (3) furatokkal ellátott (2) szorí- 55 tóíkapcsot foglalja magában. A szarítck'apoes mindkéit oldalán (4) ós (5) gumidugók vannak, amelyeket a (6) és (7) csa var -tökök az (1) hüvely belső falaihoz, a 8. éa 9. vezetőkhöz, illetőleg a (10) kábelhez és 60 a (2) kapocstesthez szorítanak. Ezáltal a (2) szorítókapocs belsejében levő kötökbe ly lég- és vízm estesen el van zárva. A (2) kapocsban kélt (11) ós (12) hosszhorony, a hüvelyben két rövid, csak a középen ki- 65 képezett (13, 14) orr van, amelyek a kapocs (11) és (12) hossizihornyaiba fognak ós így annak forgását a hüvelyben megakadályozzák. A kapocs elfordulását egyéb önmagukban ismert eszközökkel, pl. az 70 ú. ;n. hernyócsavarokkal is meggátolhatjuk. Ezeket a lég- és víztömítés céljából ragaccsal tömítjük. A 2. ábra szerinti kivitelnél az (5) gumidugó az (1) hüvelyre támaszkodik. 75 A 3. ábra a kapocs célszerű megoldásul mutatja. A (2) kapocs a (15) csavarokat befogadó furatokkal van ellátva, mely csavarok a vezetőket a (16) fémhüvelyekben önmagában ismert módon rögzítik. A 80