103847. lajstromszámú szabadalom • Ragasztószer cellulózahidrátból való lakkozott lapokhoz

Megjelent 1932. évi január lió 2-án, magyar ki r á i,vi jkhgsl szabadalmi bíróság SZABADALMI LEÍRÁS 103847. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Bagasztószer cellulózhidrátból való lakkozott lapokhoz. Dupont Cellophane Company Idc. cég'. New-York (É. A. E. A,). A bejelentés napja 1930. évi november hó 20-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1929. évi november hó 21-ike. A találmány ragasztószer cellulózhidrátból való lakkozott lapokhoz. Ezeknek az anyagoknak mindkét oldalán többnyire igen vékony bevonat van, 5 mely rendszerint cellulózszármazékokat és azonkívül pl. valamely gyantát, viaszt és képlékenyítő szert tartalmaz. Ezek az anyagok messzemenő nedvességállóságuk és üvegszerű átlátszóságuk miatt mint 10 csomagolóanyagok igen elterjedtek. Az ilyen anyagok összeragasztására alkalmas szer kell. Vizes enyvekről itt nem lehet szó, mert, mint már említettük, a lakkbevonat a nedvességet csak igen ne-15 hezen bocsátja át. Más ismert, oldószerként szerves folyadékokat tartalmazó ragasztóanyagok használatával sem sikerült a gyakorlati követelményeknek megfelelő erős tapadást előidézni. 20 Azt találtuk már most, hogy az említett célra alkalmas szert kaphatunk, ha kiválóképpen ragadó gyantát használunk, melyhez más hozagok mellett puhítószert adtunk. Ezeket a szereket vagy szerves 25 oldószerben való oldat alakjában vagy pedig ilyen oldószerek nélkül alkalmazhatjuk. A ragasztószer összetételét célszerűen az összeragasztandó cellulózahidrátlapokat borító lakk tulajdonságai 30 és a ragasztás kivitelének módja szerint változtathatjuk. Árucikkeknek kézzel való csomagolásánál pl. oly ragasztószer szükséges, mely hamar összetapaszt, úgy hogy az egyesítés helyének hosszú összetartása (ffi'nem szükséges. A csomagolás gépi kivite: *lénél az egyesítési helyek hosszabb egy«#£Básraszorítása már kevésbbé okoz nehézségei,. ebben az esetben továbbá könnyeb:bfefipi^kalmazhatunk meleget, hogy a raj?S^)(jSfcf

siettessük. Ha a fent említett ragasztószereket oldószer hozzáadása nélkül használjuk, akkor meleg által folyósított állapotban kenjük fel őket, úgy hogy ragadás csak lehűléskor áll be. 45 Puhítószerekként például nem száradó olajok jönnek tekintetbe. Rendesen magas forráspontú, nehezen illanó, a lakkbevonatot oldó szereket használunk, mint amilyenek pl. az ú. n. puhántartószerek cellu- 50 lózeszterek, ill. éterek számára. 5 rész manilakopálból és 8 rész ricinusolajból álló keverék pl. igen használhatónak bizonyult. A ragasztóanyagot rendesen oldat vagy 55 szuszpenzió alakjában alkalmazzuk. Illanó oldó-, illetve higítószerekként főleg olyanokat használunk, melyek 90° alatt forrnak és étert, alkoholt vagy acetont tartalmaznak. Emellett lényegtelen, hogy 60 az oldószerek a lakkbevonatot oldják-e vagy sem. Mindenesetre célszerű szénhidrogének alkalmazását elkerülni, mert ezek, éppen úgy, mint a 90°-on felül forró oldószerek az összeragasztott lapok kö- 65 zött túl lassan párolognak el. Ugyanebből az okból a könnyen illanó oldószerekből célszerűen csak annyit használunk, amennyi elégséges ahhoz, hogy az enyv kenhető maradjon. 70 A ragasztószer azonkívül cellulózeszter- vagy cellu lózéterhozagokat tartalmazhat. Ha ilyen szerek vannak a ragasztóanyagban, akkor a magas forráspontú, lakkbevonatot okló puhítószer meg- 75 választásánál oly folyadékokig mehetünk, melyek körülbelül 150°-on forrnak, mert észleléseink szerint e cellulózszármazékok jelenlétekor az illető oldószerek a ra-