103845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa telepítésére szublimáttal

Megjelent 1932. évi január lió 3-án, MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103845. SZÁM. — VIII/C. OSZTÁLY. Eljárás fa telítésére szublimáttal. Bubla Károly műépítész Plzeíí (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1930. évi október hó 29-ike. Nagyszámú eljárást ismerünk, amely­nél a fa konzerválását szublimáttal való telítés útján végzik. Ezeknél ismeretes, hogy a szublimát a fa fehérje- és lignin-5 szerű anyagaival addició folytán oldha­tatlan vegyületeket képez és ennek követ­keztében fertőtlenítő hatását csakhamar elveszti. E bajon úgy igyekeznek segíteni, hogy merkurisóknak (szublimátnak) fluor-10 savsókkal vagy a hidrogénszilikofluorid sóival képezett komplex vegyületeit al­kalmazták, amelyek a fehérjét nem koagu­lálják. Alkalmazták továbbá a higany, arzén és antimon különböző szerves kom-15 plex vegyületeit is, ahol is bizonyos esetekben hígított ammónia volt az oldó­szer. Ammóniával kapcsolatban arzénes savat is alkalmaztak, hogy részben az oldható ammoniummetarzenitet kapják. 20 Konzerválás céljából kezeltek továbbá fákat, mint főkönzerválószerrel előzetesen rézszulfát-, cinkklorid-, fluornatrium­oldatokkal, miáltal a fában lévő átjáró­utak utólagos szublimátkezelésre szab a-25 don maradnak. Mindazonáltal a fehérje, illetőleg ligninanyagok ártalmatlanná tétele ezáltal elérhető nem volt. Ezenkívül az eljárásoknak egész sora van, amelyeknél a merkuriklorid más mé-30 reganyagokkal és sókkal, amelyek a mér­gező, illetve csiraölő hatást növelik, al­kalmazzák. Így pl. konyhasó, arzénes sav, szublimát, káliumnitrát és rézacetát olda­tát ajánlották vagy szublimátot, fluor-35 nátriumot és bikromátot alkalmaztuk. Továbbá ólomkloridot és higanykloridot is használtak, ezenkívül rézszulfátot vagy rézszulfátcinkkloridot merkurikloriddal, meghatározott arányban. Az ólomklorid helyén cinkkloridot vagy ezeknek keveré- 40 két is javaslatba hozták. Higany klorid vagy ólomsók hidrogén­szilikofluoridvegyületekkel együttesen is találtak alkalmazást és pedig ez esetben a konzerválószer meghatározott adagolás- 45 sal komplex vegyületek keletkezése útján képződik. Mint fakonzerválószer továbbá az arzé­nes sav vagy higanyklorid sósavas oldata is ismeretes. 50 Higanysók és oldható szilikátok oldatai egymással keverten is használatosak. Különféle előkészítő eljárásokat is ja­vasoltak, mint pl. a fának vízgőzből, alacsony forrpontú szerves vegyületek 55 gőzéből, valamint gyantaoldószerekből álló keverékkel való kezelését, a fának szublimátnál gyengébb konzerválószerek­kel való telítése vagy pedig a fának messzemenő szárítása vagy duzzasztása 60 céljából. A találmány értelmében bizonyos szer­vetlen sókat nagy mértékben disszociált oldatokban, szerves anyagokkal együtte­sen alkalmazunk, ahol egyik csoportnak 65 sincs magában véve baktériumölő hatása, hanem a szublimátra kémiailag ható fa­csoportoknak káros hatását megszüntetik vagy mess'/emenően leszállítják azáltal, hogy az említett sók e káros hatást letom- 70 pítják, még mielőtt érvényre jutott volna. Ez anyagoknak behatása folytán a szub­limát a fába mélyebben hatol be. Így a szublimátnak erősen baktericidés fungicid hatását állandóan biztosítjuk és 75 a legnagyobb mértékben kihasználjuk, úgy hogy ez az eljárás a fakonzerválást

Next

/
Oldalképek
Tartalom