103845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa telepítésére szublimáttal
Megjelent 1932. évi január lió 3-án, MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103845. SZÁM. — VIII/C. OSZTÁLY. Eljárás fa telítésére szublimáttal. Bubla Károly műépítész Plzeíí (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1930. évi október hó 29-ike. Nagyszámú eljárást ismerünk, amelynél a fa konzerválását szublimáttal való telítés útján végzik. Ezeknél ismeretes, hogy a szublimát a fa fehérje- és lignin-5 szerű anyagaival addició folytán oldhatatlan vegyületeket képez és ennek következtében fertőtlenítő hatását csakhamar elveszti. E bajon úgy igyekeznek segíteni, hogy merkurisóknak (szublimátnak) fluor-10 savsókkal vagy a hidrogénszilikofluorid sóival képezett komplex vegyületeit alkalmazták, amelyek a fehérjét nem koagulálják. Alkalmazták továbbá a higany, arzén és antimon különböző szerves kom-15 plex vegyületeit is, ahol is bizonyos esetekben hígított ammónia volt az oldószer. Ammóniával kapcsolatban arzénes savat is alkalmaztak, hogy részben az oldható ammoniummetarzenitet kapják. 20 Konzerválás céljából kezeltek továbbá fákat, mint főkönzerválószerrel előzetesen rézszulfát-, cinkklorid-, fluornatriumoldatokkal, miáltal a fában lévő átjáróutak utólagos szublimátkezelésre szab a-25 don maradnak. Mindazonáltal a fehérje, illetőleg ligninanyagok ártalmatlanná tétele ezáltal elérhető nem volt. Ezenkívül az eljárásoknak egész sora van, amelyeknél a merkuriklorid más mé-30 reganyagokkal és sókkal, amelyek a mérgező, illetve csiraölő hatást növelik, alkalmazzák. Így pl. konyhasó, arzénes sav, szublimát, káliumnitrát és rézacetát oldatát ajánlották vagy szublimátot, fluor-35 nátriumot és bikromátot alkalmaztuk. Továbbá ólomkloridot és higanykloridot is használtak, ezenkívül rézszulfátot vagy rézszulfátcinkkloridot merkurikloriddal, meghatározott arányban. Az ólomklorid helyén cinkkloridot vagy ezeknek keveré- 40 két is javaslatba hozták. Higany klorid vagy ólomsók hidrogénszilikofluoridvegyületekkel együttesen is találtak alkalmazást és pedig ez esetben a konzerválószer meghatározott adagolás- 45 sal komplex vegyületek keletkezése útján képződik. Mint fakonzerválószer továbbá az arzénes sav vagy higanyklorid sósavas oldata is ismeretes. 50 Higanysók és oldható szilikátok oldatai egymással keverten is használatosak. Különféle előkészítő eljárásokat is javasoltak, mint pl. a fának vízgőzből, alacsony forrpontú szerves vegyületek 55 gőzéből, valamint gyantaoldószerekből álló keverékkel való kezelését, a fának szublimátnál gyengébb konzerválószerekkel való telítése vagy pedig a fának messzemenő szárítása vagy duzzasztása 60 céljából. A találmány értelmében bizonyos szervetlen sókat nagy mértékben disszociált oldatokban, szerves anyagokkal együttesen alkalmazunk, ahol egyik csoportnak 65 sincs magában véve baktériumölő hatása, hanem a szublimátra kémiailag ható facsoportoknak káros hatását megszüntetik vagy mess'/emenően leszállítják azáltal, hogy az említett sók e káros hatást letom- 70 pítják, még mielőtt érvényre jutott volna. Ez anyagoknak behatása folytán a szublimát a fába mélyebben hatol be. Így a szublimátnak erősen baktericidés fungicid hatását állandóan biztosítjuk és 75 a legnagyobb mértékben kihasználjuk, úgy hogy ez az eljárás a fakonzerválást