103824. lajstromszámú szabadalom • Rugófelfüggesztés géperejű járművek kormánytengelyeihez

— 2 — melynél a szelencék lazán vannak behe­lyezve. A 3. ábra ugyanez a csukló, laza szelen­cék helyett tekercsrugókkal. A 5 4. ábra az erők felbontását állóhevede­res rugófelfüggesztésnél tünteti fel. Az 5. ábra az erők felbontását függőheve­deres rugóielíuggesztésnél szemlélteti. Az (a) járműkeret (1. ábra) a (b) rugóra 10 van felfüggesztve, melynek mellső (d) vége (2. ábra) a (c) rugótartó csapot kö­rülfogja. A csukló részei közé egy vagy több, lazia (e) szelence van behelyezve. A felfüggesztés a rugó hátsó végén (1. ábra), 15 a (g) függőheveder segítségével történik, melynek alsó csuklószeme előre irányul. A (g) íüggőheveder irányában ható (u) erő a függélyes (y) és a vízszintes (x) összetevőre bontható fel. A vízszintes 20 összetevő a (b) rugó hátramozdulása ellen hat. Az úszó (e) szelencét (2. ábra) egy vagy több (h) tekercsrugóval (3. ábra) is helyettesíthetjük, melyeket egymás mel­lett vagy egymáson belül rendezhetünk el. 25 Az erők felbontása állóhevedernél és íuggőhevedernél a következő: Állóhevedernél (4. ábra) az (i) csukló­pont, amely körül a (g) heveder a keret­hez képest kileng, közvetlenül a keret-30 hez van erősítve. A rugó (b) vége a (k) csukló segélyével csatlakozik a heveder­hez. Ha ennél az elrendezésnél pl. a nyíl irányában lökések lépnek fel, akkor a (b) rugó kiegyenesedik és a (k) csuklópont a 35 (kl) pontba tolódik el. Azt a helyzetet, amelyet a rugó normális terhelésnél fog­lal el, teljes vonallal jelöltük. Ekkor a (g) hevederre ható erők például a leraj­zolt erőháromszög szerint bonthatók fel. 40 Az (y) összetevőnek, mely a tengely felé hat, meghatározott értéke van. Ha lökés lép fel, a rugó a szakadozott vonalakkal jelölt helyzetet foglalja el. Az (yl) össze­tevő, amint a rajzon látható, ebben a 45 helyzetben lényegesen kisebb, mint a nor­mális terhelésnek megfelelő helyzetben. Ebből következik, hogy az (y) összetevő nagysága a rugalmas behajlás növekedé­sével csökken. Ezek szerint az (y) össze-50 tevő értéke, a legnagyobb lökés bekövet­keztekor a legkisebb. A találmány célja azonban az, hogy a tengelynek a közép­síkból való hátramozdulását meggátol­juk. Ezért szükséges, hogy az elmozdulást 55 okozó erőkkel, megfelelő nagyságú erő­ket helyezzünk szembe. Az ismert szer­kezetek, melyeknél épen az ellenkező eset áll be, ezt a feladatot nem teljesítik. A találmányi rugófelfüggesztésnél (5. ábra) a (g) heveder az (i) csuklópont kö- 60 rül leng (az egyes részek megjelölése ugyanaz, mint a 4. ábrában). A (g) heve­der most függő elrendezésű és a rugó (b) vége most is a (k) csuklópontban csatla­kozik a hevederhez. A rugó és a heveder 65 normális terhelésnél a teljes vonalakkal feltüntetett helyzetet foglalják el. Löké­sek felléptekor a rugó például a szaka­dozott vonalakkal jelölt helyzetbe kerül. Ha az erők alakulását tekintjük, láthat- 70 juk, hogy az (yl) összetevő nagysága a lökések növekedtével növekedik. A ten­gely felé irányuló erőhatás tehát a talál­mányi felfüggesztésnél megfelel annak a feladatnak, hogy a tengelyt állandóan 75 egy meghatározott helyzetbe kényszerítse, mert a lökésekkel együtt az ellenük ható erő nagysága is növekszik. Szabadalmi igények: 1. Rugóíeliüggesztés géperejű járművek 80 kormánytengelyei, különösen mellső tengelye számiára, azzal jellemezve, hogy a kerekek táncolásának kiküszö­bölése céljából, a rugók, magukban véve ismert eszközök segélyével, ak- 85 ként vannak a kerettel összekötve, hogy a tengely hátramozdulása elle­nében oly összetevő működik, mely nö­vekedő elmozdulásnál szintén növek­szik. 90 2. Az 1. alatt igényelt rugófelfüggesztés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hordrugók a kerettel stabil rendszer útján akként vannak össze­kötve, hogy a felfüggesztési helyeken 95 féllépő erők irányai a rugók alatt met­szik egymást. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt rugófelfüg­gesztés foganatosítási alakja, azzal jel­lemezve, hogy a rugó egyik vége csil- 100 lapító hatású szervek, másik, vége pe­dig az 1. igénypontban igényelt fel­függesztési rendszer erőinek befolyása alatt áll. 4. Az 1—3. alatt igényelt rugófeliüg- 105 gesztés foganatosítási alakja, azzal jel­lemezve, hogy a hordrugó egyik vége a járműkerettel utánaengedően van összekötve, másik vége pedig az 1. igénypontban igényelt felfüggesztési 110 rendszer erőinek befolyása alatt áll. 5. Az 1—4. alatt igényelt rugófelfüg­gesztés foganatosítási alakja, azzal jel­lemezve, hogy a rugó egyik vége egy­szerű csukló segélyével, játék mégha- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom