103815. lajstromszámú szabadalom • Gyujtógyertya motorokhoz

M(»s'.i<'le"t 1 !>:í 1. évi december hó 15-én. MAGYAK KIRÁLYI qKKSHg SZABADAMU BIR()SA(i SZABADALMI LEÍRÁS 103S15. SZÁM. — V/d. OSZTÁLY. Gyújtógyertya motorokhoz. Sztojka István művezető Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 30-ika. A találmány gyújtógyertya, mely belső elégésű motoroknál, különösen robbanómotoroknál előnyösen alkalmazható. A csatolt rajz a találmány szerinti 5 gyertya hosszmetszetét mutatja. A gyújtógyertyának csavarmenetes és ismert módon a hengerfalba csavarandó részét (l)-gyel jelöltem. (4) a gyertya áramvezetőrúdja, melynek vége az (1) 10 testbe erősített (5) pólusokkal a szikraközt alkotja. Az áram a (8) kontaktuson át jut a (4) rúdba, melyből az (5) pólusokon át az (1) testbe és ebből a hengerfalba áramlik. Az (1) test és (4) rúd között van a (2) 15 szigetelőhüvely, melynek a szikraköznél levő végén külső átmérője valamivel nagyobb, mint az ellenkező végén. A (4) rúd szintén kúpos olykép, hogy a szikraköznél levő vége vastagabb a rúd többi részénél. 20 Ha tehát a (4) rúd végére csavart (7) csavaranyákat meghúzzuk, azok a közéjük és az (1) test közé helyezett (3) hüvelyre támaszkodva, a (4) rudat a (9) nyíl irányában húzzák, úgy hogy a gyertya alkat-25 részei a (7) anyák meghúzása után egymással szilárd kapcsolatba jutnak. A találmány értelmében a gyertyát úgy szerkesztjük, hogy annak vége a gyertyának a motorhenger (10) falába való be-30 csavarása, után a (10) hengerfal mellett levő (6) robbanótérbe nyúlik, amint az a rajzon látható. Ezáltal azt érjük el, hogy a szikra nem a robbanótér szélén, hanem annak közepe táján keletkezik és így az 35 égés tovaterjedése gyors, a gyújtás pedig biztos. További előnye a henger falából belül kiálló gyertyavégnek az, hogy a gyertya elolajosodásának veszélye csökken. A siirítőlöketnél fölfelé haladó du-40 gattyú ugyanis, mint ismeretes, a henger falán levő olajat fölfelé, tehát a gyertya felé tolja és így ha a gyertyán üregek vannak, az olaj ezen üregekbe lassankint behatol, meggátol v a e gyertya rendes működését. Hogyha már most a gyertya 45 végződése a hengerfaltól kellő távolságban van, az olaj természetszerűleg nehezebben jut el a gyertya végén levő szikraközhöz, mintha a gyertya közvetlenül a hengerfalnál végződne. 50 Az elojasodás veszélyét a találmány értelmében még tovább csökkentjük olykép, hogy az áramvezető (4) rudat és az (1) testet szigetelően elválasztó (2) hüvelyt oly hosszúra készítjük, hogy az a 55 (4) rúd és (1) test közötti közt teljesen kitölti, tehát a (2) hüvely vége körülbelül ugyanolyan közel van a szikraközhöz, mint az (1) test vége. A rajzon látható megoldásnál a (2) hüvely az (1) testből 60 egy kevéssel még ki is áll. Ezáltal azt érjük el, hogy a gyertyának a robbanótérben levő részén üregek nincsenek, vagyis a gyertya tömör és így nincs a gyertyának olyan része, melybe az olaj 65 vagy esetleg korom behatolhatna. Ilyen módon a gyertya üzembiztonsága megnövekszik, esetleges elpiszkolódásánál pedig a tisztítás művelete nagyon könnyű és gyors, mert csupán a gyertya végét kell 70 pl. kefével megtisztítani és az ismét használható. Ha azonban a gyertyán mély üregek vannak, az azokba behatolt tisztátalanságok csak nehéz munkával távolíthatók el. 75 A szikraköz közelébe nyúló (2) hüvely még a gyertya amúgy is nagyon magas üzemi hőfokának csökkentésére is alkalmas, mert a forró, elégett gázokat az (1) test (11) belső felületétől és a (4) rúd leg- 80