103807. lajstromszámú szabadalom • Csőre tolható borda hőkecserélőhöz

Megjelent 1931. évi december hó 15-én. HAGYAR KIRÁLYI JHnft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103801. SZÁM. — XVIII/C. OSZTÁLY. Csőre tolható borda hőkicseréló'liöz. Dr. tech. h. c. Junkers Hugró műegyetemi tanár Dessau. A bejelentés napja 1930. évi december hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi jnnius hó 8-ika. Ez a találmánj bordás hőkicserélők csőre tollDató bordóinak egy új megoldását adja és célja olyan ütköző létesítése, amely az egyes bordák közti megszabott 5 távolságot a bordának a csövekre való feltóláisáinál biztosítja. Maga az ütiköző már eddig is ismeretes volt; többnyire a borda szíéián volt elhelyezve és a bordának a kJhíajtott széle alkotta. Ez azonban 10 nem csak a nagyobb anyagszükséglet hátrányával járt, hanem azzal is, hogy a bordák a csőre való feltolásnál belhajoltak, miáltal a bordák közepe egymás!ól különböző távolságra jutott. Ez pedig az 15 egyes bordák különböző kalorikus megterhelésére és az összhatásfok csökkenésére vezetett. Ismeretes még olyan megoldás is, amelynél ezeket az ütközőket a teli boirdiaifelülétből kicsákozott és merőle-20 gesen kiihajlított fülek alkotják. Ezek az ütközők azonban a bordák közti légárammal szemben jelentős ellenállást fejtenek ki, azonkívül a levegő által magával ragadott por, stb. rájuk rakódik, ami fo-25 kozza a légutak eltömődésének veszélyét. A találmány szerint a bordával mereven összekötött s a következő borda távolságát szabályozó ütköző kiálló része (nyelve) annak a pereimnek, amely pere-30 met ott, ahol a cső a bordán áthalad, a bordáiból sajtoljuk ki. Ugyanazon perem kerületén több kiálló rész (nyelv) is lehet, Ha azonban valamelyik bordán nem egy egyenesben fekvő több eső halad, keresz -85 tül, úgy általában elegendő peremenként egyetlen kiálló rész (nyelv) is. Ezek az ütközők, am'elyek közvetlenül a peremekhez csatlakoznak, jóformán semennyiben sem. zavarják a bordák közötti légáraimlast és nem segítik elő a légútak eltömő- 40 dését. A mellékélt rajz a találmány egy kiviteli alakját szemlélteti és pedig az, 1. ábra a bordákon keresztül a esövek mentén vett metszetben, a 45 2. ábra pedig oldalnézetben, míg a 3. ábra felülnézetben, végül a 4. ábra a bordalenifezt mutatja a perem kisajtoláisa előtt. A (2) bordákra, melyek az (1) csövekre 50 egymástól megadott távolságra tolandők fel, e csövek áthaladási helyén (3) peremet sajtolunk, amelynek egyik helyén (4) keskeny nyúlvány — nyelv — van. amelyre a következő borda támaszkodik 55 és ezáltal a megszabott távolságban manaJd. Cétezerű ennek a nyelvnek a szabad végét a csőtől kissé élhajlítani, nehogy a szomszéd bordának a per emsaj tolás által meghajlított részével, hanem a sík felüle- 60 tével kerüljön ütközésbe, mert csak így biztosítható mindenütt egyforma bordiaköz, A peremen űlő ütközőkkel ellátott ily borda készítése úgy történik, hogy a bordát először is a csövek áthaladási he- 65 lyén a 4. ábrán látható alakra csákozzuk. (Ez körifelület, kisebbítve a peremiből kiugró ütköző területével.) Majd a kiesákozás szélét (a 4. ábrán folytonos vonallal kihúzott lyuk ós a szíakgatott vonallal 70 rajzolt kör között) sajtoló szerszámmal peremmé alakítjuk, mikor is a kiálló (4) nyelv merőlegesen áll a borda felületének többi részére. Végül ezt a nyelvet kissé elbajlítjuk a nyílás felől, aimint az az 75 1. ábrán látható. Hasonló módon több ilyen nyelv is alkalmazható ugyanazon a peremein, nem-