103805. lajstromszámú szabadalom • Hangtompító

tői távolodókig nyálnak el. Amint a 2., 6. és 7. álmából látható, mindegyik (c) elem keskenyebb végéin zárt és ott egy (i) csúcs vagy kö-ldök képződik. A süvegalakú 5 ld) elemek belső és külső felületeit ugyan­csak forgásfelületeknek tekinthetjük, amik egymással párhuzamos és nagyjából S-alakú vonalak forgásából keletkeznek! amelyeknek egyik oldal felé eső véged, 10 párosával, közelebb esnek a forgásten­gelyhez, mint a miásik oldal felé eső vég­pár. Látható, hogy a (d) elemek mind­egyike mindkét, végén nyitott, azonban hogy azok egyik vége nagyobb átmérőjű. 15 mint a másik. A leírás és az igénypontok szövegének egyeztetése céljából a süvegszerű, illetve siivegalákú, vagy kúposodé elemek falaii S-jilakú szelvényüeknek nevezzük. 20 Visszatérve most a (c) süvegszerű ele­mekre, ezek mindegyikének legnagyobb átmérőjű részén több kisajtolt (e) rész van, amelyeik központosító szemölcsök vagy duzzadások gyanánt szolgálnak és 25 távolságtartók is a süveg legnagyobb át­mérőjű része, valamint az (f) ház (3. ábra) között, amelyet alább közelebbről fogunk leírni. A süvegalakú (d) elemek mindegyikén. 80 ezek kisebb átmérőjű részéből kiindnló­lag, több, sugárirányú (g) borda van. amelyek belső végei (h) szembe futnak össze, ahova a (c) süvegsziCTŰ elemek (i) csúcsa vagy köldöke beleillik. 35 Az 1. ábrából láthatjuk, hogy bizonyos számú, (e) és (d) elemek váltakozva sora­koznak az (!) csőszerű házban. Ez a cső­szerű ház (j) és (k) végein némileg össze­szűkül. A (j) véget példaképpen a gép ki-40 pTiffügő csövével ka pcsol hatjuk egybe. A (c) és (d) elemeiket sorjában behelyez­zük az (f) házba és az ábrákból látható, hogy mindegyik (e) elemek (e) szemölcsei vagy duzzadásai a legközelebbi (d) elein 45 élére támaszkodnak és e szeiuöks>k ugyanekkor központosítják is a>z eleme­ket az (f) házban, úgy hogy lényegileg gyűrűalakú 01) hézag marad valamennyi (c) elem ós az (f) ház belső fala között. 50 Azt is láthatjuk, hogy mindegyik (e) elemnek (i) csiíesa beleilleszkedik a szom­szédos (d) elem (h) sz,címéibe, míg vala­mennyi (d) eleimnek nagyobb átmérőjű része hoz.zászorul a csőalakú (f) ház íalá-55 hoz. Az elemeket a házban bármely tet­szőleges módon megakadályozzuk abban, hogy tengely i rá ny.baa i el/mozd i il janak, vagy hogy elfordulhassanak. Ha az elemieket így összeraktuk, akkor a gázok a. (j) beöanlőnyíláson keresztül, 60 körszelvényű áramban érkeznek a házba. Az áram ekkor az első (d) elem vagy egy­ség keskenyebb nyílt végén halad keresz­tül az első (a) expanzióka;mrába, itt szembetalálkozik a (c) elemnek külső S- 65 alakú felületével, amely a gázok sodrát gyűrűző áramba szétterpedni kényszeríti, egyszersmind pedig a gázokat olyan go­molygó vagy örvénylő mozgásra, kény­szeríti a mondott (a) expanziók,amrában, 70 mint ezt a nyilak jelzik. A gáz most, adott esetben, az. első (a) expaniziióikaimirától az első (b) expanzió­kamrába vezető útját, a (c) elem és az (?) ház közötti, lényegileg gyűrű alakú hóm- 75 gon keresztül leli és a második (d) elein S-alak ú felületének ütközve, arra tény­szerűi, amint ezt a nyilak jelzik, hogy a középső tengely íelé terelődjék össze és egyszersmind hogy gomolygó vagy ör- 80 vénylő mozgásba jöjjön, mielőtt, adott esetben, a második (a) expainziókanirába vezető útját leli. Az imént leírt tünemények ismétlődnek, mígnem a gázok végighaladnak a készü- 85 léken. Amint érthető, az (a) kamráknak gyűrűalakjuk vaui és ezek ugyanilyen alakba kényszerítik a gázokat, mígnem azok a legközelebbi (b) kamrába vonul­nak át. 90 A hangtompítónak a 6. ábrából látható módosított kiviteli alakjainál a csőalakú külön (f) házat mellőzzük és mindegyik (cl) elemmel egy darabból van egy (m) hengeres vagy csőszerű riésa. A többi, a 95 (e) elemek ugyanolyanok, mint az 1., 2. és 4. ábrabeli (c) elemek. A 6. ábrából látható készüléket úgy állítjuk össze, hogy egy-egy (e) elemei illesztünk mindegyik (cl) elemnek (m) 100 hengeres vagy csőalakú részébe és az egyik elen végélé,t, a rajz szerint hozzuk érintkezésbe a másik elemével, azután pediig a szomszédos élpárokat valami var­ia,ttal, forrasztással, vagy hegesztés ré- 105 vén kötjük össze egymással. Magától érte­tődik, liogy a készüléknek a gázokra gya­korolt hatása pontosan ugyanaz, mint ahogy azt leírtuk az 1. ábrával kapcsoké­ban. 110 A 6. ábrában az összeérő éleket egymás­sal üsszeihegeszitc'tteiknek .gondoljuk és a hegesztő öveket mindenütt (,n) jelöli. A 7. ábrabeli módosított kiviteli alak­nál a (cl) elemek csúcsai nem zártak, ha- 115 nem annyira nyitva vannak, hogy az (o) rúd hatolhat rajtuk keresztül, amely ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom