103798. lajstromszámú szabadalom • Száda-kiképzés vastartályokhoz, főként benzinedényekhez

Meg-jelent 1931. évi december lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103798. SZÁM. — XX/f. OSZTÁLY. Száda-kiképzés vastartályokhoz, főként benzinedényekhez. „Sphinx" Vereinigte Emaillierwerke und Metallwaren­tabriken A.-G. cég- Prag, mint a Füleker Emailg-eschirr Metailwarenfabrik und Eisengiesserei A.-G. íilakovoi (Fülek) cégr jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 7-íke. A találmány vas-szállítótartályokhoz, főként benzinhordókhoz vagy egyéb edé­nyekhez való oly szádakiképzés, amelynél a szádiábain csavarmenetes gyűrű van be-5 illesatve az akona vagy elzárófedél be­csavarolásához. Az ilynemű ismeretes szádakiképzéseknél többnyire olyan csa­varmenetes gyűrűt alkalmaztak, amely egy karimával egy darabban volt ková-10 csolva és ez utóbbi külső kerületén a szádanyílás széléhez hegesztetett. Némely ilyen kiképzésnél a szádanyílásnak ez a pereme derékszög cll&tt is volt meghajtva és a gyűrű vagy karimája köpenyfelüle-15 téhez hozzáfekvően úgy hegesztetett, hogy a hegesztési varrat a gyűrű, ill. karimája homlok Felületére került. Ezeknek a kikép­zéseknek mindenekelőtt az a hátrányuk, hogy a hegesztési varrat nem volt meg-20 sérülés ellen védve és hogy a száda fel­álló pereme a felmelegedés folytán kihasa­sodik és tátongó réseket képez, amelyeket hegesztő anyaggal ki kell tölteni, miáltal a hegesztés lassúbb menetű és drágább 25 lesz. Azonfelül a hegesztő láng érintőlege­sen éri a hegesztő varrat kerületi körét, ligy hogy sok meleg megy kihasználatla­nul veszendőbe, minthogy a láng nem kon­centrálható a hegesztési helyen. 30 Ezeket a hátrányokat a találmány sze­rinti kiképzéssel úgy kerüljük el, hogy a szádába behelyezendő csavarmenetes gyű­rűt, a tartály falvastagságának meg­felelő szélességű lépcsővel képezzük ki, 35 amely a száda felálló peremén felül fel­fekszik, miáltal a gyűrű külső kerületén fekvő illesztés keletkezik, amelynek men­tén végezzük a hegesztést. A mellékelt rajzon példaképen egy ilyen szádakiképzést mutatunk be; az 40 1. ábra azt metszetben mutatja, a 2. ábra A—A vonala szerint metszve, mely utóbbi azt felülnézetben ábrázolja. Az (1) csavarmenetes gyíírűnek, amelybe a (2) fedél ismert módon a (3) tömítés 45 közbeiktatásával, becsavarolható, felső szélén egy (4) lépcsője van, amelynek szé­lessége egyenlő a tartály (5) bádogfalá­nak vastagságával. A szádanyílás (6) pe­reme fel van hajtva és akként illeszkedik 50 az (1) gyűrű külső köpenyfelületéhez, hogy a gyűrű a (6) peremen felfekszik és ezzel körülfutó (7) illesztést képez; amelyre a (8) hegesztési varrat kerül. A hegesztő készülék lángja a gyűrűt, 55 ill. a felállított falperem köpenyfolületét éri, miáltal lehetséges lesz, hogy a lángot egészben a mindenkori hegesztés helyére koncentráljuk és egész melegét kihasznál­juk. Másrészt ez esetben a hegesztési var- 60 rat oldalt fekszik és ezáltal megsérülés el­len védve van. Továbbá az az előny szár­mazik, hogy a hegesztést mechanikailag végezhetjük, amennyiben a csavarmene­tes gyűrűt és a száda felállított peremét, 65 — amely részek az illesztést képezik — egyszerű módon, pl. közönséges csavar­szorító segélyével szorosan egymásra saj­tolhatjuk, miáltal igen megbízható hegesz­tést érhetünk el. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom