103768. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet belső elégésű motorok gyujtáspontjának önműködő kényszerbeállítására

Megjelent 11>31. évi december hó 1-én. ".>•> MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103768. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Szerkezet belső égésű motorok gyujtáspontjának önműködő kényszerbeállítására. Csonka János gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 2-ika. Gyors járású belső égésű dugattyús motoroknál a robbanó keveréknek a motor járásához képest aránylag vontatott égési sebessége kívánatossá teszi a keveréknek 5 már a dugattyú holtponti helyzete előtt való meggyújtását, vagyis előgyújtás alkalmazását. Az előgyújtás a motor és a tüzelőanyag kihasználása szempontjából fontos, enélkül a motor tüzelőanyag fo-10 gyasztása nagyobb, nem tud magas fordulatszámmal járni és kellő teljesítményt kiadni. Előgyújtás alkalmazása azonban bizonyos hátrányokkal is jár, úgy üzemköz-15 ben való kezelés, mint indítás szempontjából. Üzemközben ugyanis ügyelni kell arra, hogy a motor mindig a terhelés és a fordulatszám által megkívánt legkedvezőbb előgyujtással járjon, másrészt indí-20 tásnál ügyelni kell arra, nehogy a gyújtás holtpont előtt következzék be, mert ez a gépkezelő testi épségét erősen veszélyezteti. Tévedésből, feledékenységből, gondat-25 lanságból számos baleset történik, amit csak úgy kerülhetünk el, ha függetlenné tesszük a gyújtáspont beállítását a gépkezelő személyétől és azt magára a motorra bízzuk, mely az üzemközben való 80 helytelen kezelés és a veszélyes indítás lehetőségeit eleve (szerkezetéből kifolyólag) kizárja. Fentiek alapján a jelen találmány lényege az, hogy a kezelőtől független gyuj-35 tásállító szerkezetnél a gyujtásállító szerkezeti elem, melyet itt egyszerűen emeltyűnek nevezünk, a motor álló helyzetében és indításakor önmagától utógyujtáson és csak utógyujtáson, üzemközben csakis elő-40 gyújtáson tudjon állani. Jelen találmány elveit az alább ismertetett szerkezetek valósítják meg. Egyik célszerű megoldási módozat az, hogy a gyujtáspontot beállító emeltyű mozgását a motorindító forgattyú, leg- 45 többször tengelyirányú mellókmozgásával végeztetjük el. Indításkor ugyanis a kézi forgattyút általában először tengelyirányban el kell mozdítanunk, avégből, hogy a forgattyú és a motortengely körmei egy- 50 másba akadjanak. Ezen tengelyirányú mozgást megfelelő gépelemekkel átvihetjiik a gyújtáspont beállító emeltyűre, miáltal azt utógyujtási állásba kényszerítjük. Ez a kényszer mindaddig tart, míg a 55 motor megindult. Ha ez bekövetkezett, a körmös motortengelyvég az indító forgattyút kilöki, ami viszont kényszermozgással avagy csak pl. rugóerők felszabadításával a gyujtásemeltyűt előgyújtás- 60 helyzetbe kényszeríti. Az ismertetett szerkezet az előrebocsátott elveknek megfelel, mert indításkor csak utógyujtást, üzemközben csak előgyujtást tesz lehetővé, harmadik lehetőség 65 nincs. Jelen találmány második célszerű megvalósítási alakja — ami az előírt követelményeknek szintén megfelel — adódik akkor, ha a gyújtáspont beállítását centri- 70 fugáiregulátorra bízzuk. A centrifugálregulátor rugói álló helyzetben a gyujtásemeltyűt megfelelő gépelemek segítségével utógyujtásra hozzák, midőn azonban a motor felgyorsult, akkor 75 a felszabadult centrifugál erők a rugóerőkkel szemben előgyújtási helyzetbe kényszerítik. Az önműködő független gyujtásállító szerkezetnek harmadik megvalósítási 80