103721. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgépek szabályozása

- 6 -ban lévő (83) haránthorony a hosszanti furatot a szelep meghatározott lökete után a (84) visszafolyási csatornával köti össze. A szabályozótagnak működési módja 5 az előző két foganatosítási példával kap­csolatos ismertetésből minden további nélkül levezethető. Az első és harmadik példánál is részletesen ismertettük, hogy a szabályozótagra ható rugó — a jelen 10 esetben a (62) nyomószeleprugó — feszítő­erejének változtatása a legnagyobb for­dulatszámot hogyan változtatja. Ahelyett, hogy a fordulatszámot a rűgó­feszültség változtatásával szabályoznók, 15 lehetne azt azon löket változtatásával, amelyet a szabályozótagnak szabályozás céljából meg kell tennie, vagy pedig azon fojtófurat változtatásával befolyásolni, amely a fordulatszámmal változó és a sza-20 bályozótagot eltoló nyomásiesést okozza. Lehet a nyomásesést fojtófurat helyett Venturi-féle csővel is előidézni. A leírt szabályozásnál kis egyenlőtlen­ségi fokot alkalmas módon, pl. a bütyök 25 olyan kiképzésével érhetünk el, hogy azon löketszakasz alatt, amelyben a szabályo­zásnak le kell folynia, a szállítási sebes­ség körülbelül egyforma maradjon. A foganatosítási példáknál a rnozgat-30 ható szabályozótag mindvégig dugattyú­tolattyú gyanánt van kiképezve. Ezen to­lattyú helyére sok esetben membrán is léphet. Általában a találmányi gondolat keretén belül a bemutatott foganatosítási 35 példáktól, amelyek valamennyien minden egyes motorhenger számára külön tiizelő­anyagszivattyúval ellátott befecskendezési motorokra vonatkoznak, sokféle eltérés lehetséges. így a leírt szabályozást más 40 motorfajtáknál, pl. befúvási motoroknál is felhasználhatjuk. A találmányi gondo­lat általában minden olyan tüzelőanya­got szállító berendezésnél alkalmazható, amelynél az átfolyási sebesség a fordulat-45 számmal növekedik. Szabadalmi igények: 1. Égési erőgépeknek meghatározott for­dulatszámra való szabályozása, azzal jellemezve, hogy a tüzelőanyagszállító-50 berendezésben fellépő, az átfolyási se­bességgel változó nyomásesést olyan mozgatható tag átállítására használ­juk fel, amely az elégési térbe jutó tüzelőanyagmennyiséget szabályozza. 55 2. Az 1. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a, nyomásesést magában véve is­meretes módon a tüzelőanyagvezeték­ben létesített fojtó- vagy venturihatás útján idézzük elő. 60 3. Az 1. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy nyomásesés gyanánt a tüzelő­anyagnak az átfolyási vezetékben lévő nyomása és az átfolyási vezetéken kí- 65 vül lévő nyomása közötti különbséget használjuk fel (1., 2., 3. ábra). 4. Az 1. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy nyomásesés gyanánt a tüzelő- 70 anyagvezetékben létesített nyomás­különbséget használjuk fel (4., 5., 6., 7., 8. ábra). 5 Az 1. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, 75 hogy a mozgatható tag olyan mennyi­ségszabályozásra való mechanikai be­rendezéseket vezérel, amelyek a tüzelő­anyagvezetéken kívül fekszenek (6. ábra). 80 6. Az 1. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgatható tag a tüzelőanyag­vezetékben lévő nyílásokat vezérel (1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. ábra). 85 7. A 6. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgatható tag az átfolyást megszakítja (5. ábra). 8. A 6. igény szerinti szabályozás foga- 90 natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgatható tag egy visszveze­téket nyit (1., 2., 6., 7., 8. ábra). 9. A 6. igény szerinti szabályozás olyan szállítóberendezéssel ellátott égési erő- 95 gépekhez, amelynél minden szállítás után a nyomóvezeték legalább részben tehermentesül, azzal jellemezve, hogy a mozgatható tag, mint visszacsapó­szelep a tehermentesítést előidézi és 100 annak nagyságát szabályozza (4. ábra). 10. Az 1. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgatható tag gyanánt egy már meglevő vezérlőszervet, mint 105 szívószelepet, nyomószelepet, fúvóka­tűt alkalmazunk. 11. A 2. és 3. igény szerinti szabályozás foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a visszvezeték a nyomásesést elő- 11C idéző hely mögött ágazik el, úgyhogy az egész szállítási mennyiség nyomás­esést szenved (6., 7., 8. ábra). 12. A 2. igény szerinti szabályozás foga­natosítási alakja, a nyomásesést elő- íif idéző fojtási hellyel, azzal jellemezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom