103719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fű, tőzeg és más szétosztott állapotban levő anyagok szárítására

nak magas hőfokú gázokkal való szárításában rejlenek, minthogy az égési gázok maximális hőmérséklete mégis alkalmazható oly módon, hogy az anyagot a ké-5 sőbbi szakaszokba az előbbi szakaszban lehűtött gázok bizonyos mennyiségével keverten vezetjük be, hogy a későbbi szakaszokban való szárítás számára, ahol már kevesebb nedvesség van jelen, a biztonsá-10 got nyújtó kívánt hőmérsékletet kapjuk. A sorozatos szárítás további nagy előnye, hogy a nedvesség túlnyomó részét az első szakaszokban a legelőnyösebb hőkihasználással gőzölögtethetjük el, az 15 utolsó szakaszban pedig a minőségre, azaz az egyenletes és alacsony nedvességtartalomra fordíthatjuk figyelmünket. így például egyenletes és igen száraz termék elérése szempontjából előnyös le-20 bet, hogy a gázok az utolsó szakaszt magasabb hőmérsékleten hagyják el, mint az előző szakaszokat, ami nem befolyásolhatja lényegesen a szárítás nagymérvű hőkihasználását. 25 A 3. és 4. ábra szerint az (f) fűtőcső 1000—8000 C°-ig terjedő gázokat tartalmaz és e csövön hideg levegő bevezetésére való (fl) segédnyílás van, melyen keresztül a hideg levegőt akkor vezethetjük be, 30 ha a második szárítóba vezetett gázok hőmérsékletét csökkenteni akarjuk. A (g) és (gl) szárítók a leírt berendezésnek felelnek meg, (h, hl) jelöli a tápláló hengereket, (i, il) a szívóberendezéseket, (j, jl) 35 pedig az örvénylő tölcsért; az első (j) tölcséren a fáradt gáz kilépési helyén, ahol a gáz hőmérséklete 100 C° lehet, szelep van. A második örvénylő tölcsérben a kilépési hőmérséklet 100—200 C° lehet. 40 Az említett szelep segélyével az elválasztó berendezésben uralkodó gáznyomást szabályozhatjuk. Ha a szelep teljesen nyitott, a berendezésben részleges vákuum van; ha a szelepet félig nyitjuk, az első ör-45 vénylő tölcsér fenekén levő kibocsátó nyílásnál nyomás keletkezik. Ily módon az első tölcsérből jövő fáradt gázt hideg levegő helyett használhatjuk a második szárítóba belépő gáz hőmérsékletének 1000 50 C°-ról pl. 600 C°-ra való csökkentésére. Amint az 5. ábrán látható, az (a2) kemence vagy fűtőberendezés inkább felfelé terjed és az (a3) kibocsátó cső annak felső végén van. A (c2) tápláló cső a (b3) haj-55 lásba oly módon kapcsolódik, hogy a belépő anyag ugyanazon irányban mozog, mint a forró gáz; az anyag egyenletes rétegben terül el, minthogy a ferde (m) hozzávezető lemez az anyagot az (n) mozgó szalagra szállítja, melyet a (b) ve- 60 zetékkel azonos szélességű (ni) hengerek mozgatnak. A tápberendezés az egyenletes fű- vagy egyéb anyagréteget a (c2) csőtoldat (c3) süvegrészének belsejébe szállítja; a cső- 65 toldat alsó részén a réteg a forró gázzal találkozik és ez az anyagot egyenletesen továbbítja; a gáznak ezen helyen a vezeték megfelelő alakítása által nagyobb sebességet kölcsönözhetünk. 70 Az anyagréteg jelenléte megakadályozza, hogy nem kívánatos levegőmenynyiségek juthassanak a (c3) süvegekbe, ha azonban akármelyik helyen anyaghiány folytán több levegő lépne be, ez a 75 levegő a hőmérsékletet helyileg leszállítja ott, ahol az anyaghiány adódott, amiáltal az anyag túlhevítését elkerüljük. Amint a 6. ábra mutatja, a (g) vezeték elején lényegileg" vízszintes (gl) rész van, 80 melyhez az (o) tápláló csőtoldat a rajzban feltüntetett szög alatt csatlakozik. A szárítandó anyag az (ml) hozzávezető szervről a mozgó (p) szállító szalagra kerül, melyet (pl) hengerek vezetnek. A 85 szállító szalag a tápláló cső (o) toldatának felső részét alkotó (ol) süvegbe vagy szájnyílásba benyúl. A forró gázokat a (q) csatornából a (gl) részbe vezetjük, mely a szárító vezetékkel 90 azonos szélességű, azonban a szélességére merőleges kiterjedésében szűkül, hogy a gázoknak a (p) szállító szalagról az (o) tápláló csőtoldaton át lefelé haladó anyagréteg továbbításához szükséges sebességet 95 kölcsönözzük. Az egy- vagy kétszakaszos vagy más szárítóberendezés összes szerkezeti részei a szigetelő (k, k') tokba vannak zárva (1—4. ábra) és a fáradt gázokat ezen tokokban 100 vagy tetszőleges más módon a hőszigetelés céljára hasznosíthatjuk. Szabadalmi igények: 1. Szárítóeljárás, melynél finom vagy finomra aprított anyagot egyenlete- 105 sen elosztott vékony rétegben és meghatározott mennyiségben forró gázok árama segélyével örvénylő mozgásba hozunk, azzal jellemezve, hogy az anyagból és a gázokból álló keverék- 110 áramot álló síkban zegzugosán haladó és teljes hosszán hullámos pályán a keverékáram mozgásának szakadatlan irányváltozásával oly nagy sebességgel továbbítjuk, hogy az anyag és a 11S