103712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyaknak oly szerves rostos anyagból való előállítására, melyeknek pórusait magashőfokon olvadó szurok teljesen kitölti

Megjelent 1931. évi december lio 19-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103712. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás tárgyaknak oly szerves rostos anyagból való eló'állítására, melyeknek pórusait magas hőfokon olvadó szurok teljesen kitölti. Dr. Rudin Ernst vegyész és Kollbruimer Heinvich igazgató Rapperswill (Svájc). A bejelentés napja 1929. évi december hó 12-ike. Svájci elsőbbsége 1928. évi december hó 13-ika. A találmány eljárásra vonatkozik tárgyaknak hőérzékeny, szerves rostos anyagokból, pl. papirosból, kéregpapirosból, szövetből való előállítására., melyeiknek, 5 pórusait és közbenső tereit kemény kátrányisznrok teljesen kitölti, amikor a rostos anyagok azért nem impregaiálhatók, mert azok a hőmérsékletek, melyeknél az impregnáló szerek az áthatáshoz- szüksé-10 ges hígfoilyósságot elérik, az impregnálandó rostos anyagok mechanikai szilárdságát, a tiszta hőhatás folytán, meg nem engedett módon csökkentik. Főleg" építő és szigetelő anyagokként 15 alkalmazott testek előállításánál eddigelé kemény szurkoknak oldószerekben való feloldására és ez utóbbiaknak az irnpregnálás megtörténtei utáni eltávolítására voltak utalva. Ennek ax eljárásnak gaz-20 daisági hátránya az elkerülhetetlen oildószeT-veszteiség, míg műszaki hátránya nemcsak abban rejlik, hogy az ol(lőszer kiűzése folytán az impregnálás folytonossága szenved, hanem, hogy ismét át-25 eresztő termékek keletkezhetnek. Ne(m hőérzékeny testeknél úgy lehetett eljárni, hogy az impregnálandó tárgyat már 100—120® C-nál, tehát aránylag alacsony hőmérsékletnél, az áthatáshoz szükséges 30 hígfolyós konzisztenciájú lágyszur okkal impregnálták, melyet 300" körüli í'orrpontjámál kemény szurokká alakították át. Ez az eljárás azonban netm alkallmiaziiató olv szerves rostos anyagokkal kapcsolatban, melyek ennéil a hőmérsékletnél, 85 meleg folyián, bomlást szenvednek. Ezt a hátrányt esetleg ki küszöböl hetn/ik, ha vákuumban dolgoznánk, de ez az eljárás egyrészt költséges készülékeiket igényel és másrészt az a hátránya, hogy kiilönö- 40 sen nagy-terjedelmű testeknél, a, vákuumba való hőátvitel nehézségekkel jár. Az eljárásnak ezen változatánál még mindig 200° köriül fekvő hőmérsékletekkel kell számolnunk, melyeknél a szerves ros- 45 tos anyagok mechanikai szilárdsága már t e t em escn szei i ved. Azt találtuk már most, hogy a lágy kátránysziurkok lágyságát okozó olajok már a szerves rostos anyagok mechanikai 50 szilárdságát még károsan neim befolyásoló, teihát 150° C alatt fekvő hőmérsékleteknél, csekély, de mégis oly mérteikben illóak, hogy a lágyszurkokból az említett hőmérsékletre való huzamosabb féilheví- 55 téséveil lég- vagy gázáramban kiűzhetők. A bevezetésben említett cél elérésére tehát úgy járunk el, hogy az alacsony hőfokon olvadó k át r á n y s z u r okka 1 impregnált, szerves rositos anyagokból álló 60 tárgyakat, lég- vagy gázáramban, huziamoisabb ideig 150" C alatt fekvő hőmér-