103708. lajstromszámú szabadalom • Aequipotenciálkatódás kisütőcső

Megjelent 1931. évi december lio 19 -én . MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103708. SZÁM. — VIT/d, OSZTÁLY. Aequipotenciálkatódás kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven. A bejelentés napja 1929. évi november hó 16-ika. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi december hó 4-ike. A találmány aequipotenciálkatódás ki­sütőcsőre vonatkozik és oly berendezés lé­tesítését célozza, mely lehetővé teszi ilyen csöveknek olyan kapcsolásokban való al-5 kalmazását, amelyek a vezérlőrács bizo­nyos előfeszültségét teszik szükségessé, anélkül, hogy ezen előfeszültség rákapcso­lására külön intézkedéseket kellene tenni (pl. szárazelemeket kellene alkalmazni). 10 A jelzett cél elérésére a találmány sze­rinti kisütőcsőnél az aequipotenciólkatóda és ennek külső koiitaktusszerve közé pár­huzamos kondenzátorral ellenállás van kapcsolva, mindkettő pedig a cső talpá-15 ban van elrendezve. Ha ugyanis a csőnek úgy anódkörét, mint- pedig rácskörét a fentemlített kon­taktusszervvel kötjük össze, úgy az em­lített ellenállást az anódáram átjárja és 20 az ezen ellenállásban adódó feszültség­veszteség mint (negatív) előfeszültség a rácsra kapcsolódik. A találmány értelmében az ellenállást és a kondenzátort célszerűen a csőbe be-25 nyúló tányércsövecskén belül rendezzük el, mimellett a kondenzátor célszerűen kis üreges hengerre van tekercselve, mely az evakuáló cső visszamaradt részére van csúsztatva. 80 A találmányt részletesebben a rajzon látható íoganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra oly kapcsolási vázlatot mutat, amelybe a találmány szerinti cső nagy-85 frekvenciájú erősítő gyanánt van be kapcsolva. A 2. ábra a találmány szerinti cső hossz­metszete a cső aljzatának elhagyásával. Az 1. ábrán -feltüntetett íoganatosítási ÍO vázlatban (V) kisütőesövet jelöl, melynek (A) anódája, két (Gl) és (G2) rácsa, (K) aequipoteinciális katódája és (T) transzfor­mátor által táplált (F) izzóhuzala van, mely a katódát hevíti. A rajzon ábrázolt nagyfrekvenciájú 45 erősítés számára való kapcsolásban ,(és természetesen minden más kapcsolásban is) előnyös, ha a (Gl) vezérlőrácsot a (K) katódához képest bizonyos negatív poten­ciálon tartjuk. Ezt a legegyszerűbb módom 50 azáltal érhetjük el, hogy a vezérlőrácsot a rácstekercsen át a (B) anódtelep negatív sarkával, a (K) katódát pedig (R) ellen­álláson át ugyanezen sarokkal kötjük össze. A teljes anódáram. (és ernyői-ács- 55 áram) tehát átjárja az (R) ellenállást és ez utóbbiban [(K)-tól (B) felé] oly feszült­ségesést idéz elő, mely a vezérlőrács és a 'katódia között negatív előfeszültség gya­nánt jelentkezik. Ha pl. 1 Volt negatív tiO rácsfesziiltséget kívánunk és ha az iajnód-és előrácsáram összege 2.5 m A, úgy az (R) ellenállásnak 400 ohmot kell kitennie. Ha az anódáram nern pusztán egyenáram, az (R) ellenállással párhuzamosan előnyö- 65 sen kondenzátort kapcsolunk. Ezen kon­denzátor célja, hogy kis impedanciájú utat létesítsen az anódáram váltakozó­áramú komponense számára. Ezáltal meg­akadályozzuk zavaró váltakozó-áramú 70 hang fellépését. A (C) kondenzátor kapa­citása előnyösen 10.000 Mikromikrofarad legyen. A 2. ábra mutatja, hogy az (R) ellen­állás és a párhuzamos (C) kondenzátor a 75 találmány értelmében a csőben előnyösen mily módon rendezhető el. Ez ugyanis a legelőnyösebben oly módon történik, hogy ezen részeket a vákuumon kívül tartjuk (mert azok a vákuumot könnyen elront- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom