103702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék műselyem fonására a rézoxyd-ammóniák nyújtvafonó eljárás szerint

Megjelent 1931. évi december lio 19-én. MAGTAR KIRÍtYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 103702. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék műselyem fonására a rézoxydammoniák-nyujtvafonó eljárás szerint. J. P. Beniberg' A.-G. cég: Barmen-Rittershausen. A bejelentés napja 1929. évi október hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 19-ike. A rézoxydammoniák-nyujtvafonó el­járásnál ismert imódon a lecsapó folya­déknak egy részét isimételten fel szokták használni. A fonókészülék felső részén 5 bizonyos mennyiségű friss lecsapó folya­dék, p. o. sav, alul pedig használt lecsapó folyadék áramlik be, melyeik egymással keverednek és a friss folyadék a használ­tat rézben és ammóniákban dússá teszi, 10 majd a lefolyó csőből lefolyik, hogy a. fonófcészülékbe alulról ismét bevezettes­sék. Ezen eljárásnak EZ ctZ előnye, hogy rézben és ammóniákban a feldolgozást érdemessé tevő aránylag nagy végső kon-15 centrációt kapunk. Az eljárás azonban lényeges hátrányokkal is bír. Nevezete­sen külön szivattyút és csőrendszert igé­nyel a lecsapó folyadék körforgásának létesítésére. Semleges és lúgos lecsapó fo-20 lyadékok esetében gyakran cellulosa- vagy réztartalmú lecsapódások képződnek, amelyeik a csöveket eltömik. Ezeket a hátrányokat a jelen talál mánnyal elkerüljük. A találmány oly el-25 járás, amelynél a friss leesapófolyadék­fogyasztás akkora, mint az ismert eljárá­sok esetén, azonban a lecsapó folyadék körforgása magába a fonákészülékbe van áthelyezve. A találmány szerint a hasz 30 nált lecsapófolyadéknak egy részét a fonó­készülékein belül cirkulációs áramlással folytonosan a friss folyadékhoz keverjük és a szál lecsapásához és kihúzásához is­mételten felhasználjuk. Az elhasznált le-35 csapófolyadéknak csuipán a nem cirkuláló része folyik el és pótlandó friss lecsapó­folyadékkal. Ily módon a firiss lacsapó­folyadékból keveset használva, a tölcsér­ben a kívánt áramlási sebességet fenn-40 tarthatjuk és a lefolyó leesapóíalyadéik­ban nagy réz- és ammoniákkoncentrációt érhetünk el, úgy, hogy a feldolgozás gaz­daságossá válik. A találmány továbbá az eljárást végző berendezés. Az új eljárás céljára mind- 45 azon fonóikészülékek használhatók, ame­lyeinek tölcséres betétű tokjuk van és amelyeknél a lecsapófolyadék lecsapás köziben és a szálak kihúzásakor a mind­inkább szűkülő tölcsérből bővebb részbe 50 lép. A bő részen a tok terébe nyíló nyílá­sok vagy hasítékok vannak kiképezve. A legszűkebb hely nagy áramlási sebessége a bővület helyén hirtelen nagy mértékben lecsökken, ami nyomóhatásban nyilvánul. 55 Ezen nyomás folytán a használt lecsapó­folyadék egy része a nyílásokon át a fonó­készülék tokjába jut és ott a frissen be­áramlott leosapófolyadékkal keveredik. A töleséiralakú betét, amelyben a szál 60 lecsapása és nyújtása megy végbe, külön­böző kiképzésű lehet. Kiképezhető pl. tol­eséralafaban, amely alsó szűk végén nyí­lásokkal ellátott golyóval áll összekötte­tésben, amely viszont egy másik tölcsér bő 65 részébe megy át. Alkalmazhatunk azon­ban egymáshoz képest oly elrendezésű két tölcsért is, amelyek közül egyiknek alsó végét a másik tölcsér felső bő része tömí­tően veszi körül. A felső tölcsér alsó végé- 70 vei kb. egyenlő magasságban az alsó töl­csér falában nyílások vannak kiképezve. A csatolt rajzon a szerkezet két kiviteli példája van feltüntetve. Az 1. ábrán hosszmetszetben oly kiviteli 75 alak van feltüntetve, amelyben (1) a hen­geres tok, (2) a táplálócső és (3) a fonó­róasa. Az (1) tokban tölcséralakú (4) cső­nek szűkített i(5) alsó vége (6) üreges golyós bővületű, amelyen (7) nyílások van- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom