103683. lajstromszámú szabadalom • Hüvelyes ütköző

Megjelent 1931. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÍLYI'jBBSg|' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103683. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Hüvelyes ütköző. Sieg-ener Eisenbahnbedarf Aktiengesellschaft Sieg-en. A bejelentés napja 1929. évi december hó 19-ike. ,,. Sokféle szerkezetű hüvelyes ütközők ismeretesek már, amelyek egy részének laza, más részének pedig szilárd alaplemeze van. Míg a laza alaplemezes ütkö-5 zőknél az ütköző szárának a hüvelyben való fogvatartása és ezáltal az ütköző visszalökésének a felfogása aránylag egyszerű, addig ez szilárd alaplemezes ütközőknél már nemi oly egyszerű. Az ütkö-10 zőknek ez utóbbi esetben aránylag sok alkatrésze van. A találmány oly szilárd alaplemezes ütköző, amelynél az egyes alkatrészek, Itovábbá az ütköző súlya a legkisebb mértékre van csökkentve és amelynél azonkívül a -laza alaplemezes ütközőknél bevált ismeretes akasztókilincsek alkalmazást találhatnak. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, 3 hogy a szilárd alaplemezben és az ütköző hüvelyének ehhez csatlakozó falában oly nyílásokat és kivágásokat képezünk ki, amelyeken keresztül a horogalakú akasztókilincseket az ütközők összeszerelésénél 25 bevezethetjük, amelyek azután az ütköző szárát a hüvelyben, minden további megerősítő szerv nélkül, fogva tartják és az ütköző lökését, a megerősítő csavarok megterhelése nélkül, a hüvelyre átviszik. 80 Az ütköző ilyen kiképzése révén, ugyanazon szilárdság mellett, az eddigelé használatos laza alaplemezes ütközőkkel szemben ütközőkint kb. 12 K súlyt takarítunk meg, miáltal a vasúti kocsi súlya kb. 50 85 kg.-mal csökken. A mellékelt rajz a találmány szerinti hüvelyes ütközőnek két példaképem foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra beépített gyűrűalakú rugóval 40 és akasztókilincsekkel felszerelt hüvelyes ütközőnek a hosszmetszete. A 2. ábra metszet az 1. ábra x—x vonala szerint. A 3. ábra egy módosított kivitelű akasztókilincsekkel bíró hüvelyes ütköző egy ré- 45 szének hosszmetszete, végül a 4. ábra metszet a 3. ábra y—y vonala szerint. (A) a szilárd alaplemezes ütköző hüvelye, (B) a sajtolt (D) tárcsával bíró 50 szár és (C, Cl) két horogalakú akasztókilincs. Az ütköző tehát csupán ebből a négy alkatrészből áll. A (C, Cl) akasztókilincseket a hüvely alaplemezében kiképezett (g, gl) nyílásokon keresztül toljuk 55 be a hüvelyfalban kiképezett (f, fl) kivágásokba, miután az ütköző (B) szárát előzőleg a hüvely fenekéig betoltuk. Az (f, fl) kivágások és a (C, Cl) kilincsek kúpos kiképzése folytán ez utóbbiaknak (d, 60 dl) foga a kilincseknek teljes betolásánál az ütköző középvonala felé akként tolódnak el, hogy az ütköző (B) szárának (s) tartókarimája fölé nyúlnak és a (B) szárat a visszalökésnél fogvatartják és a 65 visszalökést az ütköző hüvelyére átviszik. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az akasztókilincsek és a kivágások nem kúposán, hanem párhuzamos oldalakkal lépcsősen vannak kiképezve. Ez- 70 zel a kiképzéssel azt érjük el, hogy az ütköző (B) szárát az ütköző összeszerelésénél nem kell egészen a hüvely fenekéig betolni, hanem csak annyira, amint ez a 3. ábrán van feltüntetve. A (C, Cl) 75 akasztókilincseket a hüvely fenekében (az alaplemezben) kiképezett nyílásokon keresztül először az (f, fl) kivágások (h, hl) lépcsőjéig toljuk be (3. ábra baloldala). Ebben a helyzetben az ütköző szárát a 80 (C, Cl) kilincsek fölött addig tolhatjuk