103673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy- vagy többszínű nyomatok előállítására

Megjelent 1931. évi december hó 299-én. MAGYAR KIRÁ LYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103673. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés egy- vagy többszínű nyomatok előállítására. Jasmatzi Anton gyáros Dresden, mint dr. Lierg" Frledrich vegyész wieni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 11-ike. Angolországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 12-ike. A természetes színű képek előállítását célzó eljárások nagy része azt a tényt hasznosítja, hogy keményítetlen zselatint könnyen, keményített zselatint ellenben 5 nehezen vagy egyáltalán nem lehet festőanyagokkal megfesteni; ezt a tényt továbbá arra is hasznosítják, hogy e felszívott festőanyagképeknek zselatinnyomó papírra való lenyom tatása útján igen 10 egyszerű módon természetes színű papírképeket kapjanak. E nyomtatóéi járások azon hátrányát, hogy a vele előállított képeknél nem lehetett kielégítő, tiszta fehéreket kapni, csak akkor küszöbölték ki, 15 mikor a keményített zselatint kezdték nyomíiatóimatricaként használni akként, hogy a keményítetlen zselatinnak meleg vízben való feloldása útján a cserzett zselatin kimosott reliefjét állították elő. Ek-20 kor azonban az az új nehézség merült fel, hogy az önmagában véve festékeltaszító, keményített zselatint festékfelvevőképessé kellett tenni, ami az eddigi módszerekkel, minden tekintetben kielégítő módon még 25 nem sikerült. A felszívási elven alapuló ezen összes nyomtatóeljárásoknak azonban mindvégig két nagy hátrányuk van, melyek a gyakorlatban való alkalmazásukat na-30 gyon károsan befolyásolják. Az ezekkel előállított nyomatok ugyanis előszón- is nem tökéletesen éles képek, mert a zselatinnyomóképről a nyomópapír zselatinjébe beszívódó festőanyag ebben nemcsak 35 függőlegesen, hanem oldalirányban is szétterjed, mi életlen és elmosódott körvonalakat eredményez, másodszor pedig az ilyen felszivatott nyomatok később ismer tetendő okoknál fogva az eredeti képhez képest megváltozott fokozatosságot mu- 40 tatnak, ami természetim hárcinszínnyomatok előállításánál igen nagy hátrány. A képkörvonalak életlenségének kiküszöbölése céljából különösen kemény, tehát kevéssé felszívóképes zselatinnak a tó nyomtatópapírhoz való használatát javasolták. Ez részleges javulást előidéz ugyan, de a nyomat életlen gégét egyáltalán nem szünteti meg, ezzel szemben azonban a nyomtatás sebességét erősen csökkenti és 50 egyenletes nyomatok előállítása céljából nyomtatóisajtók használatát teszi sziiksé gessé. Javasolták továbbá fém- vagy másefféle pácoknak, mint amilyenek a kelmefestésnél a festőanyagok rögzítésére hasz- 55 nálatosak, a nyomtató zselatinhoz való adagolását is. Az ilyen pácok adagolása elsősorban keményítőleg hat a zselatinra és ezáltal a nyomdafestékek erős oldalirányú szétfolyásának csökkenését idézi 60 elő. A nyomdafestékek tényleges és teljes rögzítését azonban a festéklakképzéssel, melynél a kelmefestőiparban maga a rost is fontos vegyi szerepet játszik, a fényképészetben, azaz zselatinnal kapcsolatban 65 nem lehetett elérni, sőt azzal ellentétben szükségesnek mutatkozott a színes képeknek, további vegyi fürdőkben való kezelése útján történő rögzítése és a nedvesség behatása ellen védő kollódiumréteg- 70 gel való bevonása. Mindezideig azonban semmiképpen sem küzdöttek le sikeresen a képeknek különösen hátrányos szín fokozat eltolódásait, melyek oka egyrészt az, hogy a felszívott 75 festőanyag a megfestett nyomófilmeknek a sajtolás előtt szükséges kimosásakor a felszívott festőanyag a zselatinrelief legfi-