103671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző hosszúságú bolyhszáras plüssszövetek előállítására

— 2 — vei oly plüsiszöveíeket állíthatunk elő, melyek az állati szőrmétől külsőleg egyáltalán nem különböztethetők meg. A mellékelt rajz példaképpen két kü-5 lönböző plüsszö vetet szemléltet, melyeket, a találmány szerinti eljárással állítunk elő. Az 1. ábra oly kettős plüs kötésének vázlatos képe, melynél a lebegő boilyhíonala-10 kat a szokásos módon, egyenletes magasságú bolyhozás,t képező bolyh fonalakhoz kiegészítésképpen alkalmazzuk és amelyek minden többszörös kötés előtt és után lebegő helyzetben vannak. A, 15 2. ábrán az 1. ábra szerinti kettős plüs alsó szövetét a kettős plüs szélvágása és a bolyhszárak lelegyenesítése után látható. A 3. és 4. ábrák az 1. és 2. ábrákhoz lra-20 sonló metszetekben olyan kettős pilist, illetve olyan annak az alsó szövetét ábrázolják, amelynél a járulékos bolylifonalak minden egyes többszörös kötéshez csatlakozva csak egyszer vannak lebegő boly-25 zetben. Az 5. éc 6. ábrák oly kettős plüst, illetve annak alsó szövetét szemléltetik, melynél csak lebegő bolylifonalak vannak és e bolylifonalak lebegő részei és a, szövetek 30 közé vak vetülé'kí'onalakat viszünk be. Az 1. ábra szerinti kettős pilisnél. a bolyhok képzésére két bolyhozólánc fonalcsoportot alkalmazunk. Az egyik csoport, (a) fonalait a szokásos módon a felső (b) 35 szövetbe és az alsó (e) szövetbe váltakozva, szilárdan bekötjük, még pedig olyképpen, hogy azokat a (dl), illót,ve (d2) kötő- és alaplánefoinahikéval ellenkező irányban a felső és az alsó szövet több 40 (el), illetve (e2) vetülékfonala körül vezetjük. E bolyhfon.a,lak a két szövet közöttii szárai a két szövetnek az, eredményvonallal jelölt (x—x) vonal mentén való szétvágá, sáinál valamennyien egyenlő 45 bosszús,ágúaik lesznek. A második csoport (f) fonalait az egyik, pl. a felső szövetben, (g'l)-nél többszörösen kötjük bei, majd e szövet bolyhos oldalán a további, de ,. egyszerű (hl) kötésiig, mely a (dl) alap-50 lánc kötésével célszerűen egyenlő helyzetű, lebegni hagyjuk és ezután a másik, pl. alsó szövetben,, a (h2)-nél, fordított sorrendben, egyszeresen kötjük be, lebegni hagyjuk, majd végül (g2)-nél több-55 szőrösen kötjük be. aimi után ugyanez az elrendezíés ismétlődik. A két szövet1 szétválasztása után az (f) boilyhfonalak lebegő részeit a szövetből kiemeljük, ami minden további nélkül lehetséges, minthogy a lebegő részek egy-egy szabad szár- 60 han végződő végei a (hl), illetve (h2) egyszerű kötések folytán a .szövetben laza helyzetiben vannak. Ezáltal a 2. ábrán látható (fl) bolyhszárak jönnek létre, melyek hosszabbak, mint az (a) bolyhfona- 65 lak képezte (al) szárak. Ugyanazon (t) bolyh,fonal lebegő részei különböző hoszszúak is lehetnek, úgy hogy az (11) bolyhszárak szintén különböző hosszúságot nyernek. Az (f) bolylifonalak továbbá 70 más minőségűek lehetnek, mint az (a) bolylifonalak, aimi által tetszőleges hatások idézhetők elő. Az egymás mellet,ti bolyhfonialak kötési helyeit természetesen a hosszirányban egymáshoz képest tet- 75 szőleges mér tőkben eltolhatjuk, hogy a bolyhozást kellő sűrűvé tegyük, A 3. és 4. ábrák sz,érinti foganatosításnál az ismét a szokásos (a) bolyh fonalakhoz járuló (f) bolylifonalak minden egyes 80 többszörös, szilárd (gl), illetve (g"2) kötéshez csatlakozva az egyszeres (hl), illetve (h2) kötésig csak egyszer lebegnek. A járulékos (í) bolyhíonalaknak az egyik szövetben képezett egyszeres kötésé- 85 hez tehát a másik szövegben képezett többszörös kötés csatlakozik. A kettős plüs szélvágása után pil. az lalisó szövet a -1. ábra szerinti alakot ölti. A járulékos (f) bolylifonalak szét- 90 vágása következtében a lebegő részek kiemelése után egyrészt, a hosszú (f2) bolyhszárak, más,részit a rövid (f3) bolyhszáriak keletkeznek, melyek hossza kb. ugyanakkora, mint a szokásos (a) bolyh- 95 fonalak képezte (al) száraké. Az 5. és 6. ábra, szerinti foganatosírásnál csak lebegő (f) bolyh fonalakat alkalmazunk, melyek éppúgy, mini a 3. és 4. ábrák szerinti változatnál, minden több- 100 szőrös kötéshez csatlakozva, csak egyszer lebegnek. A .kettős plüs szélvágásánál mindéin többszörös, (gl), illetve (g'2) kötés végein egy-egy hosszá (Í2) boilyhszár éis rövid (f3) bolyhszár képződik. A (gl, g2) 105 és (hl, h2) kötési helyeknek akár ugyanazon fonalnál, akár az egymás melletti fonalaknál való kölcsönös elrendezése által a bolyh sűrűségét tetszés szerint szabályozhatjuk. Az (f) bolyhfonialak lebegő 110 részei és a két (b, c) alapszövet közé (i), ú. n. vak vetülékfonaiakia.t vezetünk be, melyet a kettős plüs szélt,vágás,a után kiemelünk, hogy ezáltal a bolyhfoinalálk lebegő részei képezte bolyhszárakat fel- 115 egyenesítsük. Ily vak vetülékeket természetesen a többi változatnál is alkalmazhatunk.