103658. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés

— 8 -csévét tartalmazza, amely az (E) és (W) állomásokhoz vezető távbeszélő vonalveze­ték két része közé van iktatva. A (Hi) osztott cséve harmadik (93) tekercsével az 5 egy erősítővel ellátott kétirányú (X) át­vivő áramkör van összekötve, amely a (Hi) osztott csévével „egyenes" összeköt­tetésben áll. Az egy erősítővel ellátott két­irányú átvivő áramkör ellenkező szorítói-10 val az (Ni) műhálózat és (T.T) transzfor­mátor van összekötve, a (Hi) osztott cséve, valamint a vonalvezeték két szakaszának kiegyensúlyozása végett. Ha ez a kiegyen­súlyozás elég jó, akkor az egy erősítővel 15 ellátott kétirányú átvivő áramkörben zen­gés fel nem léphet. A (93) tekercs (915, 916) iszorítói és a (T\) transzformátor (913, 914) szorítói közé és a (94, 94', 95, 95') és (96) tekercseket tartalmazó (H>) osztott 20 cséve van iktatva. Az (At) erősítő készü­lék bevezetési áramköre a (94, 94') és (95, 95') tekercsek csatlakozási pontjaival áll összeköttetésben, anie1 y összeköttetés a (TÓ) transzformátort is tartalmazza. Az 25 erősítő készülék kivezetési áramköre a (96) tekerccsel van összekötve. A (Hi) osztott cséve hídáramkör pont­jaival a (Cs) és (C3) kondenzátorokon át egy második kétirányú (Y) átvivő áram-80 kör áll összeköttetésben, amely ugyancsak egy erősítővel van felszerelve. A (Ci) kondenzátor, (Ri) ellenállás és az (N*) mű­hálózat az egy erősítővel ellátott két­irányú (Y) átvivő áramkör ellenkező szo-35 rítóival áll összeköttetésben, a (Ca) és Cs) kondenzátorok, a (H2) osztott csévéhez tartozó (91, 9.1') és (92, 92') vonalvezeték­tekercsek ellenállásának és .az (LW ), vala­mint az (LR) vonal vezetékek kiegyen-40 súlyozása végett. Az (Y) áramkör a (Hí) osztott csévével fordított összeköttetés­ben áll. Tegyük fel, hogy az (Lw ) vonalvezeté­ken át a (Hi) csévéhez hullám érkezik. 45 Tegyük fel továbbá, hogy adott pillanat­ban az (L\V ) vonalvezetékből az osztott cséve (91) féltekercsébe és a (91') félteker­cséből az (Lw) vonalvezetékbe áram fo­lyik, amint azt az egyenes vékony vonal-50 lal megrajzolt nyilak jelzik. Ez az áram átfolyik a két (X) és (Y) erősítő áram­körön, amelyek hatása folytán viszont sa­ját áramköreiken és a vonalvezetékeken át erősített áramok folynak. Az (X) erő-55 sítő készülék „egyenes" összeköttetése folytán a (915, 916) szorítóknál erősített áram folyik a bevezetési áram irányával azonos irányban. Ezt az áterősített ára­mot a (Hi) osztott cséve viszi át és az a vonalvezeték két részébe folyik, amint 60 azt a vastag vonalakkal megrajzolt nyi­lak jelzik. Minthogy az (Y) átvivő áramkör a vo­nalvezetékkel „fordított" összeköttetésben áll, annak erősített árama a (913' 914') 65 szorítóknál a bevezetési áram irányával ellenkező irányban folyik. Ez az áram a. vonalvezetékben a hullámos nyilakkal jelzett irányokat veszi fel. A kivezetési áramok az (LK) vonalvezetékben azonos 70 irányban folynak, mimellett egymást erő­sítik, míg a hullámok forrása felé terjedő (Lw) vonalvezetékben a kivezetési ára­mok ellenkező irányban folynak és egy­mást megsemmisíteni törekszenek. 75 Ily módon a találmány szerint elrende­zett teljes átvivő készülék erősített hullá­mot visz át a hallgató állomás felé, ellen­ben a két (X) és (Y) átvivő készülék tel­jesítményének kellő beállítása révén a 80 beszélőállomás felé törekvő hullámok tel­jesen megsemmisíthetők, úgy hogy vissz­hangok nem keletkeznek. Hasonlóképen, ha az (LR) vonalvezeté­ken át érkezik hullám az átvivő készülék- 85 hez, akkor a i(Hi) osztott cséve (92) fél­tekercsébe és (92') féltekercséből áram fo­lyik, az (X) áramkör kivezetési áramá­nak iránya megváltozik, míg az (Y) áramkör árama ugyanazon irányban fo- 90 lyik, mint előbb. A kivezetési hullámok most az (LW ) vonalvezetékben erősítik és az (Lp.) vonalvezetékben megsemmisí­tik egymást. A találmány szerint készült átvivő készülék tehát a vonalvezetéken 95 át az egyik vagy másik irányból beérkező hullámokat erősíti és az erősített hullá­mot a vonalvezetékvevő végéhez viszi át anélkül, anélkül, hogy az áramforrás felé visszhangok jönnének vissza. 100 Az előző ismertetésben egyszerűség ked­véért feltettük, hogy az erősítés folyamán fáziseltolás nincs, úgy hogy az erősített hullámok pontosan fázisban vagy ellen­kező fázisban vannak a beérkező hullám- 105 mai. Figyelembe kell venni azonban, hogy ha a két (X) és (Y) áramkörben egyenlő fáziseltolás következik be, a bevezetési áramok még fázisban is összetevődnek vagy lerontják egymást, mint előbb és 110 így a fáziseltolások zavart nem okoznak, feltéve, hogy ,azok a két i(X) és (Y) áram­körben egymással egyenlők. Feltételeztük azt is, hogy az (X) és (Y) áramkörök a vonalvezetékkel „egyenes", 115 illetve „fordított" összeköttetésben álla­nak, minden nehézség nélkül belátható azonban, hogy ha az (Y) áramkör egyene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom