103655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli- és alkálföldfémek előállítására
— 205 -ban van kifeszítve, a huzalon átvezetett elektromos áram segélyével lassan felihevítünk. Kezdetben a bariumhidroxidból vízgőz szabadul fel, melyet a tartánnyal 5 összekötött és egy szivattyúberendezéshez csatlakozó csövecskén át kiszívathatunk. További hevítéssel azután a víz elvonása folytán a hidroxidon képződött báriumoxidot a huzalt képező zirkónium redu-10 kálja. A gőzalakban felszabaduló bárium a tartány hidegebb részein lecsapódik, azonban sern a képződött zirkóniumoxid, sem pedig a fémes zirkónium nem illan el a redukcióhoz szükséges hőmérsékleten. 15 A periodikus rendszer negyedik főcsoportjának első alcsoportjáiioz tartozó fémeket az előállítandó fémek sóival is reakcióba hozhatjuk. Az imént megadott célra pl. a klorido-20 kat és fluoridokat használhatjuk. Célszerűen azonban a nitrátokból, carbonátokból, sulfátokból és hasonló sókból indulunk ki, melyek a redukáló fémmel a reakcióhőmérséken kevéssé vagy egyálta-25 Iában nem illanó vegyületeket szolgáltatnak. A kiindulási anyagokat a. reakcióedénybe nem kell elkülönített mennyiségekben bevinni, hanem ehelyett ezen 30 anyagok keverékeiből is kiindulhatunk. Ilymódon célszerűen az alkalifémek előállításánál járunk el, ámbár ezen foganatosítás alkalmas alkaliföldfémek, pl. a bariumsulfat redukálására is. Ezen keve-35 rék poralakú lehet, azonban előzetesen összefüggő alakra is hozható, hogy azulán vagy bármely más helyen rudacska vagy pasztilla alakjában feldolgoztassék. Ebben az esetben előnyösen nem higro-40 skopos sóikat használunk. Az a hőmérséklet, amelyen a reakciók végbemennek, nem azonos minden esetben, hanem különböző körülményektől, így egyebek között a reakcióedónyben 45 uralkodó nyomástól, az alkalmazott fémek és vegyületek féleségétől és a keverési aránytól függ. E hőmérséklet általában 600 C° közelében fekszik, azonban kisebb is lehet, ami a következő példákból 50 ki fog tűnni. Ha 1 rész caesiumsulfatot 10 rész zirkóniummal együtt sajtolt rudacska alakjában 500 C° fölé hevítünk, úgy a caesium lassú fejlődését észlelhetjük, mely annál erősebb, minél magasabbra 55 emeljük a hőmérsékletet. Még ha a hőmérsékletet kb. 800 C°-ig növeljük, a keverék összefüggő alakját megtartja. Ha ellenben más keverési arányt veszünk, a reakció lefolyása egészen más lehet. Ha oly rudacskát hevítünk fel, mely 1 rész 60 caesiumra 4 rész zirkónium ot tartalmaz, úgy 500 C= -nál explozív reakció megy végbe, amelynél a keverékben jelenlevő caesiumnak pl. 55%-a vált szabaddá. A bikromátokat és bisulfatokat is, a talál- 65 mány szerinti eljárás segélyével úgy szabályos lefolyással, mint pedig explozív reakció útján alakíthatjuk át. Ha caesium bikromát és zirkónium 1:4 arányú keverékéből indulunk ki, úgy már 300 C°- 70 nál explozív reakció megy végbe, amikoris a caesiumnak pl. 48%-a szabadulhat fel. Ha a keverési arány 1:20, úgy redukciót gyakorlatilag csak kb. 500 C°-nál kapunk és a reakció nyugodt lefolyású. 75 Caesiumbisulfatot is már 300 C°-nál explozív módon redukálhatunk, amikoris a caesiumnak 97%-a szabadul fel a keverékből. Bariumnak, caesiumnak, rubidiumnak és hasonló fémeknek kisütőcsövekbe 80 való ismert beviteli módszereihez képest a találmány szerinti eljárás ezen célra alkalmazva számos előnyt nyújt. Az új eljárásnál pl. ki van küszöbölve azon ismert módszer körülményes volta, amely- 85 nél az azidok bontattak fel és a találmány szerinti eljárás ezen módszertől kedvezően különösen annyiban különbözik, hogy az új eljárásnál képződő termékek gyakran nem illékonyak, úgyhogy 90 ezen termékeknek a kisütőcsőből való eltávolítására szolgáló külön intézkedésekre szükség nincs, A találmánynak kisiitőcsöveken való alkalmazásánál további előny, hogy a redukáló fémek, melyek 95 fölös mennyiségben lehetnek jelen, maguk hatnak getteranyag gyanánt, tehát azokat a nem kívánatos gázokat, melyek a cső evakuálása után a csőben esetleg még jelein vannak vagy pedig a csőben 100 esetleg fejlődhetnek, magukba felveszik és ily módon ártalmatlanná teszik. Az eljárás segélyével a kisiitőcsőben előállított alkali- és alkaliföldfémek, melyek pl. a falon csapódnak le, szintén nagy mér- 105 tékben mutatnak getterhatást és az ezen célra általában használatos magnesiummal szemben azit az előnyt nyújtják, hogy elpárolgási hőmérsékletük a inagnesiuménál magasabb. Magnesium ugyanis 110 gyakran már párologni kezd, még mielőtt a cső fémrészeiben okkludált gázok ezen részekből elégséges mértékben kihajtattak volna. Iners gázok, mint nemes gázok jelenléte, melyek gyakran képezik 115 kisütőcsövek töltését, a leírt reakciókat hátrányosan nem befolyásolják, hacsak a nyomás nem túlságosan nagy.
