103644. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés

- 7 — szabályozású és nyitásával vagy zárásá­val a (28) hőkicserélő testben áramló túl­hevített gőz mennyisége szabályozható. Ebből már látható, hogy a (16) kivezető­h oső gőzének hőfoka a (28) hőikicaerélőtest­ben áramló hevítőgőz mennyiségétől függ. Az égési gázok a (4) túlhevítőtér elha­gyása után a (17) víz- és (18) levegőelő­melegítőbe áramolnak, mely a rajzon 10 mint forgó előmelegítő van feltüntetve. Ezen előmelegítőből füstgázok a ké­ménybe jutnak. (25) egy légszivattyú, mely arra szolgál, hogy a levegőt a (36) vezetéken át a (18) levegőelőmelegítőbe 15 és a (37) vezetéken át az (1) égési térbe hajtsa. (26) egy cső vagy csőköteg, mely az elő­melegített vizet, vagy pedig víz és gőz keverékét a (17) vizelőmelegítőből a (3) 20 hengerbe juttatja. A 15. ábra két részre osztott gőzfejlesz­tőt, mutat, mely a 10. ábra szerinti gőz­fejlesztő szimmetrikus megkettőzése út­ján származtatható le. Ezen megoldásnál 25 egy darab (3) hengert és négy darab (14, 14a, 14b), valamint (14c) elgőzölög­tetőt rendezünk el, melyek közül kettő a (3) henger két oldala mentén foglal he­lyet. A (3) hengernek telített gőzt tartal-30 mázó tere, valamint a (14, 14a, 14b) ófí (14c) elgőzölcgtetők gőzterei a (10) csövek segítségével egymással kapcsolódnak. A (10) cső (11) csőkapcsolatától a nedves gőz egy része a (8) túlhevítő elembe, majd 35 innen a (9) elgőzölögtető (14) hőkicserélő­jébe, a (8b) túlhevítőelembe, a (14b) hő­kicserélőtestbe, (mely a (9b) elgőzölögte­tőben van) és végül az utolsó, (7) túlhe­vítőbe áramlik. A (11a) csatlakozástól a 40 nedves gőz többi része az előbbivel pár­huzamosan a (8a) túlhevítő elemen, a (9a) elgőzölögtető (14a) hőkicserélöjén, a (8c) túlhevíltőeileimen, a (9c) elgőzölögtető (14) hőkicserélőjén ós a (7a) utolsó túl-45 hevítőn áramlik át. Az égési gázok az (1) égési térből két kiboesájtó nyíláson át távoznak, melyek közül az egyiket a felső (5) és (6) vízcsö­vek (6) részei közötti közök alkotnak, a 50 másik pedig a szembenfekvő (5a) és (6a) vízcsövek (6a) részei közötti rések ké­pezik. A 16. ábra szerinti elrendezésnél, mely lényegében a 10. ábra szerintihez hason-55 lít, a (40) vízcsövek, melyek az (1) égési tér hátsó részét bélelő (2) vízcsövek foly­tatásai, a (4) túlhevítőtér mögött vannak a füstgázok haladásának irányát te­kintve. A (40) csövek között elegendő he­lyet hagyunk ahhoz, hogy az égési gázok 60 a (4) túíhevítőtérből a (17) előmelegítőbe jussanak. Nyilvánvaló, hogy ennél az elrendezés nél a füstgázok nem haladnak el a víz­csöveik egy sorának egyes osiöviei között 65 mielőtt a (4) túlhevítőtérbe lépnének. Az (1) égési tér hátsó részéit bélelő (2) vízcsö­vek fölső részei mégis olyként vannak' meghajlítva, hogy a (38, 39) rnoghosszab­bításoikat képezzék. A (2) csöveik tűzálló 70 burkolattal vannak ellátva, vtagy hézag­mentesen egymás mellé téve, úgy hogy teljes hosszuk mentén, tehiáJt a (38, 39) meghoissziabibításolknJál is falait képeznek éis így a (38, 39) meghoislsiziatíbíltlások a (7) 75 és (8) túllhevítőelemeket a lángok közvet­len hatásától megvédik. A (39) csőrészek a (4) tiúlhevítőtór fenekét képezik. Az (1) égéisi tér mellső részéit bélelő (2a) csövek felső részüknél a (3) hengerbe 80 nyíló (41) csövekkel kapcsolódnak. A (41) csövek' a (4) túlhevítőtéir mennyoziet ét képezik. A (3) henger a (3a)-va,l jelölt és ered­ményvonallal fejrajzolt helyzetet is elfog- 85 lalhaitja. A 17. ábrán keresztmetszetben látható elrendezésnél az, (1) tér falának felső ré­szét alkotó (5) csövek alakja oilyan, hogy az égési tér fölső r ész,éneik kereszítmetiszete 90 szűkülő, az égési térnek tehiáf, bdsisameit­szetben palackszerű alakja, van. A (7) és (8) túlhevítőeleimeík közvetlenül aiz égési tér fölső részében foglalnak helyet és a fölső falrészt alkotó (5) csövek körött víz- 95 szintesen fetküsznefk, melyekhez hozzá van­nak erősítve. A (7) és (8) túlhevítőelemek számára a (42) közbenső tartóit rendezzük el, melyet viszont a, (43) hurkok tartanak helybein. Utóbbiak egyúttal a (3) hengert 100 is hordozzák. A (42) tartót szükség esetén vízzel hűtíhetjük. A füstgázok! a (8) túl­hevítőelem fölött lévő (6) kiboesáítónyílá­son át távoznak, mely úgy mint a fentebb leírt megoldásoknál azáltal jön létre, hogy 105 a burkolt (5, 6) csövek között közöket ha­gyunk sziabadon. Nyilvánvaló, hogy a gőzfejlesztő telep szeTikesizítésében több változtlatást eszközöl­hetünk a találmány keretednek elhagyása 110 nélkül. Szabadalmi igények: 1. Gőzfejlesztő berendezés, melyben a gőz úgy közvetlen, mint közvetett fűtés ál­tal keletkezik ós mely vízcsövekből álló 115 kazánt és több túlhevítőelemet tartal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom