103644. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés

— 5 — A 8. ábra szerinti tápvízszállító szerkezet a fent leírt megoldások bármelyikénél alkalmazható. A gőzt a kívülről hevített (1) vízcsövekben fejlesztjük, me-5 lyek elrendezése és egymással való kapcsolata tetszésszerinti lehet és melyek a gőzt a (2) vizet és gőzt tartalmazó hengerbe szállítják. A (2) hengerből a telített gőz a (3) könyökcsőhöz kerül és in-10 nen a (4, 5) és (6) elgőzölögtetőkből jövő gőzzel együtt a (7) túlhevítőn át, ahol a kívánt túlhevítési hőfokot felveszi, a (4) elgőzölögtetőben levő (8) hőkieserélő testhez áramlik. Ebben a gőz lehűl, ilyen 15 módon további gőzmennyiséget fejlesztve, majd a következő (9) túlhevítő elembe áramlik ós azután hasonló módon a (10) és (12) hökicvserélőkbei, valamiint a (11) és (13) túlhevítőkbe. Az utolsó (13) 20 túlhevítő elemből a gőz a (14) erőgépbe vagy más gőzfogyasztóba áramlik. A (4, 5) és (6) elgőzölögtetőkben közvetett fűtéssel fejlesztett gőzmennyiség a (3) könyökcsőhöz jut, ahol a (2) hengerből 25 .távozó gőzmennyiséggel keveredik. Az (5) elgőzölögtető víztere, a (2) henger vízterével a (21) csövek útján kapcsolódik. Az (5) elgőzölögtetőt és a (2) hengert a (23) cső (vagy csövek) táplálják, 30 melyek a turbinából jövő lecsapódott vízmennyiséget szállítják. A (4) és (6) elgőzölögtetők vízterei a (22) csövek útján egymással állanak kapcsolatban és tápvizüket, mely nyers pótló vízmennyi-85 ségből áll, a (24) csövön vagy csöveken |át kapják. (25) a (4) és (6) elgőzölögtetőben összegyűlő iszap eltávolítására szolgáló csővezetékeket jelöli. A (4) és (6) elgőzölögtetők víztere az (5) elgőzölög-40 tető és (2) henger víztereivel nem áll kapcsolatban. A 9. ábra szerinti berendezés a 8. ábrához hasonló, de mindegyik henger vagy elgőzölögtető két forrásból fölváltva lát-45 ható el tápvízzel. Ezen célból a (26) tápvezeték a (27) és (29) csövekre oszlik. Mindegyik elgőzölögtetőhöz vagy hengerhez egy különálló (26) cső tartozik. A (27) elágazó cső-50 vezetéket a (31) fővezetékhez kapcsolódnak, mely a tápvizet az egyik forrásból szállítja, míg a (29) csővezetékek a (32) főesővel kapcsolódmik. melybe a tápvíz a másik forrásból árainldk. A (28) és (30) 55 szelepek segítségével bármelyik elgőzölögtető vagy henger a tocsövek bármelyikétől elzárható vagy azzal kapcsolatba hozható. Ezen elrendezés akkor előnyös, ha a telep működésiének feltételei változóak és a nyers pótló tápvíz mennyisége 60 a kondenzátorból jövő tápvíz, mennyiségéhez viszonyítva időről-időre változik. A (2) henger és a (4, 5, 6) elgőzölögtetők vízterei nincsenek összekötve. A 10. ábrán vázlatos keresztmetszetben 65 látható elren dezésnél (1) az. égési tér, melyben úgy Myékoiny, mint szilárd, vagy gázhalmlazáillapatú tüzelőanyagot vagy szénport égethetünk. Az égési tér fa'lai a (2, 2a) stb. vízcsövekkel vannak 70 bélelve, melyek a vizet és gőzt tartalmazó (3) hengerbe torkolnak és gőz közvetlen fejlesz lésére valók. Ezen szokásos alakú vízcsövek szükség esetén az égési tér lángjaitól tetszés szerinti isimért mó- 75 don lehetnek védve, pl. tűzálló burkolat által. Az égési tér hátsó része fölött a (4) túlhevítő kamra van elrendezve. A túlhevítő kamra (5) feneke az égési tér te- 80 tejét képező csövek megfelelő hajlítása általi keletkezett. Ezen csövek egymáshoz nagyon közel vannak elrendezve, vagy tűzálló burkolattai vannak ellátva;, vagy alakjuk olyan, hogy egymás mellé téve 85 ernyőt képeznek, mely a (7) és (8) túlhevítőket az égési tér lángjának közvetlen hatásától megvédi. A (4) túlhevítő (6) beboesátó nyílásánál a vízcsöveket csupaszon hagyjuk, úgy hogy a füstgázok 90 az (!) égési térből ezen a helyen eltávozhatnak és a csövek között a túlhevítő térbe juthatnak. A (9) elgőzölögtető ben, melynek elhelyezése lehet vízszintes vagy függőleges, 95 a közvetett gőzfejlesztés jön létre; gőzterét a (10) eső vagy csöveik a (3) hengerrel kapcsolják össze. A (3) hengerben és (9) elgőzölögtetőben fejlesztett egész gőzmennyiség a (10) csöveken át a (11) kö- 100 nvökhöz áramlik és innen egy vagy több (12) csövön át az első (8) túlhevítőhöz jut, ahol a gőz a kívánt túlhevítési hőfokot felveszi. A (8) túlhevítőelemből a gőz egy vagy több (13) csövön át a (9) 105 elgőzölögtetőben levő (14) hőkieserélőtesthez áraimlik. Itt a gőz a lehűl, mivel a (14) csőkígyó gőz közvetett fejlesztésére szolgál. (14)ből a gőz egy vagy több (15) csövön át a második, (7) túlhevítőelembe 110 jut, ahol a kívánt végső túlhevítési hőkokot veszi fel. Innen azután a gőz a kazántelepből egy vagy több (16) CSÖV ÖH at t;9jvozik. A füstgázok a (4) túlhevítőtér elhia- 115 gyása után a (17) vízelőmelegítőbe, majd a (18) levegőelőmelegítőbe kerülnek, Innen a füstgázokat a rajzom fel ndm tűnte-