103610. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csomagoknak, levél- vagy iratkötegeknek csomózás nélküli összekötőzésére

— 2 — nórt, előzetes megfeszítése után, újra a (6) horonyba fektetjük és az, (5) tárcsa alatt egyszer vagy többször körülcsavarjuk, amiáiltal a (3) zsinór a (6) horonyba szo-5 rul. A (3) zsinórnak megmaradó részét (mely az összekötözött tárgy nagysága szerint rövidebb AT

agy hosszabb darab) szabadon lefüggiiii hagyjuk. Túlságosan hosszú zsinórdarabokat kizárólag azáltal 10 rövidítünk meg, hogy a rögzítés előtt a zsinórt többször hurkoljuk a (B) köteg körül, A zsinór vége minden esetben szabadon függ. A kötöző eljárás megkönnyítésére (mely 15 -az 1. és 2. ábrából világosan kivehető), valamint az elzáró zsinór kímélésére a következő, különleges elrendezéseket alkalmazhatjuk: A (3) zsinórnak a (6) horonyba való gyor s bevezetése mindenek-20 előtt szükségessé teszi, hogy a szorító horony, egész kerületén, szabadon hozzáférhető legyen és hogy a zsinór bevezetését az (1) lemeznek egyetlen más része se akadályozza. Teljesen sík lemezeknél mái" 25 most megállapítottuk, hogy hosszabb használat után, a. kötözésnél fellépő nyomás következtében, az (1) lemez szélei felfelé görbülnek és ezáltal az ekkor rejtetten fekvő (6) horonyba a zsinór nehezeit-30 ben vagy egyáltalában nem vezethető be. E hátrány elkerülésére az (1) lemeznek a (6) szorító horony körzetében fekvő (1') széleit, a találmány értelmében lefelé görbítjük (3—5. ábra), ami által több 35 előnyt érünk el. Első sorban megakadályozzuk a lemez széleinek felfelé való deformálódását, mert a lefelé való hajlítás a fentemlített deformálódási kiegyenlíti. Ezenkívül, ilymódon, a (6) szorító horony 40 az (1) lemez legmagasabb pontjára kerül és a (3) zsinór a horony egész kerületén, szabadon bevezethető. További előny az. hogy az ilymódon üreges testté váló (1) lemeznek a kötözendő kötegre való rászo 45 rítása könnyebb, mint a sík lemezé. Hogy továbbá a kötöző zsinórnak erős kopását megakadályozzuk, a (6) hornyot úgy kell alakítani, hogy a zsinórnak ékfelületek közötti be szorítását elkerüljük, 50 mert az ilyen felületek okozta súrlódás, ismételt beszorítás után, a zsinór anyagát elpusztítaná. Ezért, a találmány értelmében, a (6) szorító horonynak derékszögű négyszögkeresztmetszetet adunk, még pe-55 dig úgy, hogy a horony szabad nyílása szélesebb legyen, mint a zsinór átmérője. Ezáltal a zsinór rendkívül nagy számú kötözési folyamatot kitart anélkül, hogy elszakadna. A (6) horony említett kiképzése továbbá az első zsinór menetnek 60 könnyű és súrlódásmentes bevezetését teszi lehetővé. Az első menetet csak a további zsiinórmenetek szorítják össze és ezáltal oly elzáró hatást kapunk, mely szilárdan zár, de emellett a zsinórt kíméli. 65 Amint az 5. ábrából látható, a találmány egyik foganatosítási alakjánál célszerűnek mutatkozott, az (5) szorító tárcsának a (4) nyílás felé kis lejtősséget adni, ahol is egyébként a 06) horonynak 70 egyenletes, belső méretét megtartottuk. Ezáltal a zsinórt a (w) helyen, mely erőteljes behúzás kifejtésére kevésbbé fekszik a kötöző személy keze ügyében, könnyebben vezethetjük be és a kedvezőbb fele- 75 vésű (k) helyen a szükséges szorítóhatást érjük el. A leírt berendezés további előnye, hogy a (2) furatnak a (4) nyílás és az (5) szorító tárcsa közötti elrendezése folytán a 80 gyors és akadálytalan kötözéshez szükséges kezelési hely, a hornyolt (5) szorító tárcsa körül, szabadon marad. Ezenkívül a (2) furatnak különleges helyzete a gyors elzárás szempontjából is nagy fon- 85 tosságú. A (2) furatot ugyanis, a találmány értelmében, a (4) nyílás és az (5) szorító tárcsa között, két oly egyenes metszéspontjában rendezzük el, melyek egyrészt a (4) nyílás és az (5) tárcsa közös 90 érintőjének, másrészt a szorító horonyba vitt első zsinórmenet egyenes folytatásaként adódnak. A (2) furat helytelen elrendezése esetén a zsinór meghúzásánál emelőhatások lépnek fel, melyek a kötö- 95 zési folyamatot jelentékenyen zavarhatják. A (2) furat helytelen elrendezése azonban nem csak a kötöző folyamatot zavarja, hanem a megtörtént elzárás után a zárószerkezet elfordulásához vezethet, 10( ami esetleg a (B) köteg felírásának letakarásával, sőt a kötés oly mértékű meglazításával járhat, hogy az szállítás közben leesik. A köteg köré hurkolt zsinórnieneteknek, fellépő húzóerejük folytán, tOí mindig az a törekvésük, hogy egymással párhuzamosan álljanak be, ami a (2) furat helytelen elrendezésénél az elzárás említett elcsavarodásához és mcglazulásálioz vezethet. Az összes ily hibás elrende- ll( zéseknéil azonkívül úgynevezett kéz elleni kötés áll be, mely minden észszerű munkát lehetetlenné tesz. Ha viszont a (2) furatot a fentemlített