103607. lajstromszámú szabadalom • Fókuszlibella

Megjelent 1931. évi november hó 23-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103607. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Fókuszlibella. C. P. Goerz Optische Anstalt Aktiéiigesellscliaft, Akcióvá spolecnost K. P. Goerz opticky ústav Pozsony. A bejelentés napja 1929. évi március hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 14-ike. Olyan irányzóműszereknél, amelyeknél a lüggő'leges irányt valamely ezen irányiban fekvő tárgy optikai képe útján csak az ingadozó megfigyelőállásról (pl. légi ő járműről) határozzák meg, előnyösen átlátszó szelencés libellákat alkalmaznak, n elyeket két üveglencse képez. E lencsék között távolságtartó gyűrű van és a közbenső tér a libella folyadékával oly mér-10 tékben van megtöltve, hogy kicsiny légbuborék marad. Az ilyen szelencés libella, ha a buborék irányzó távcső tárgylencséjének gyújtópontjában fekszik és ha a libella görbületének sugarát a tárgy-15 lenese gyújtótávolságával egyenlőnek választjuk, tudvalevőleg a vízszintes irányt, még pedig mint olyan irányt adja meg, amelyben a libellabuboréknak a látómezőben élesen látható képe által fedett 20 pont fekszik. Ezeket a „fókuszlibellákat" eddig csak nappal lehetett használni, a sötétség beállta után azonban nem, mert a látómező sötét hátterében a libellabuborék körvo-25 nalai elvesztek. Hogy az ilyen fókuszlibellákkal felszerelt irányzószerkezeteket éjjel is használhassuk, a találmány értelmében a libellabuborékot oldalt elrendezett fényfor-30 rással világítjuk meg, amely célra a lókuszlibella foglalatát képező hüvelyt oly módon képezzük ki, hogy a fényforrás e hüvelyben könnyen legyen elhelyezhető és kicserélhető, amikor is a fény-85 forrásból kiinduló sugarak a libella fényáteresztő hengeres részein át hatolnak a libellába. Fényveszteségek lehető elkerülése céljából célszerű a két üveglencse fényáteresztő szélső felületrészét csiszolni és azonkívül a lencsék kölcsönös távol- 40 sálának biztosításához, valamint a folyadékkamra képzéséhez szükséges gyűrűt, amelyet eddig mindenkor fémből készítettek, előnyösen üvegcsőről levágott gyűrű alakjában kiképezni. A libellában 45 levő folyadék jó tömítése céljából az üveggyűrű két homlokfelületét az azt érintő lencsefelületek görbületeinek megfelelően előnyösen gömbfelület mentén köszörüljük és a lencsékhez ragasztjuk, r,0 vagy pedig, ha a köszörült üveggyűrűfelületeket jól lecsiszoljuk, a tömítést a valamely tartályban a libellafolyadék felszíne alá merített lencséknek a gyűrűhöz mérsékelt nyomás mellett végzett 55 puszta hozzádörzsölése útján hozhatjuk létre, arniáltal a libella folyadékát felvevő teret természetesen ragasztószer alkalmazása nélkül tömíthetjük. A mellékelt rajz példaképen a talál- 60 mány egyik foganatosítási alakját tünteti fel. Az (1) fenéklencsének a (2) fedőlencsétől való távolságát a közbenső (3) gyűrű biztosítja, melynek felső homlokfelületét 65 0 fedőlencse alsó, homorú felületének sugara szerint, alsó homlokfelületét pedig a fenéklencse felső, domború felületének sugara szerint köszörüljük és csiszoljuk. Az ezen három rész képezte közbenső tér- 70 ben levő folyadék a kicsiny (4) légbuborékot tartalmazza. Az így nyert átlátszó szelencés libella az anyacsavarmenetes (5) fémhüvelyben van, melynek oldalsó su•