103597. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tömegáruk szitálására

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103597. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Berendezés tömegáruk szitálására, ill. szitálására és továbbítására. Ulrich Willy mérnök Dessau. A bejelentés napja 1931. évi március hó 10-ike. A találmány berendezés tömegárúk, mint pl. nedves szén vagy tapadós mezőgazdasági termények szitálására vagy osztályozására, ill. szitálására és továbbí-5 tására. Az említett fajtájú tömegárúk — mint ismeretes — a szitákat már rövid használat után betömik. Ez a hátrány a találmány szerint oly módon küszöbölhető ki, hogy két egymás 10 felett fekvő rostély van elrendezve, amelyeket forgattyúk egyirányú lengő mozgásban tartanak; a rostélyok rúdjai a lengés irányához harántfekvésüek. A két összeműködő rostély olymódon van 15 rugókra vagy ingarudakra felfüggesztve, vagy azokra ráhelyezve, hogy az egyik rostély körívben inkább felfelé és lefelé irányuló, a másik rostély körívben inkább ide-odatartó mozgást végez. 20 A rostélyok ilyen mozgásánál a rostélyhézagok állandóan változnak, úgy hogy a rostély eldugulása még tapadós árúk esetében sem következik be. A találmány szerinti berendezéssel a rostélyhézagok 25 állandó változása és a rostélyoknak nagy lengési száma folytán igen nagy rostélyteljesítmények érhetők el. Különösen előnyös alkalmazási lehetőség nyílik a találmány szerinti berende-30 zés számára burgonyaszedő gépekkel kapcsolatban. Burgonyaszedő gépeknél ismeretes már az ekevashoz csatlakozó, rugókra vagy ingarudakra felfüggesztett és egymással 35 összeműködő szitáló- vagy továbbító rostélyok alkalmazása; ezeknél azonban a rostélyok rudazata hosszirányban és nem harántirányban fut, a rostélyrudak egymástól való távolsága tehát mindég 40 ugyanaz marad. Ennek következménye, hogy a rostélyok már rövid idei használat után bedugulnak, ha a talaj eső után nedvessé válik vagy pedig már amúgy is tapadós. Ezeket a hátrányokat a találmány ér- 45 telmében teljes bizonyossággal azzal küszöbölhetjük ki, hogy a szitáló- és továibbítórostélyokkal, miként az az előbbiekben már jelezve van, egymáshoz képest oly lengő elmozdulásokat végezte- 50 tünk, amelyek folyamán a szita réseinek szélessége állandóan változik. Ha a találmány szerinti berendezést burgonyaszedő gépbe építjük be, úgy célszerű az alul fekvő rostélyhoz a burgo-55 nya elvezetésére egy oldalsó, lefelé irányuló lefolyatót csatlakoztatni, amikor is a például forgó zúzószerszámokkal a gaztól megszabadított burgonya a gazzal együtt nem a rostélyok mögött, hanem 60 azok oldalán hull le. A lefolyató csatornaalakú lehet, amelyben a burgonya osztályozására egy vagy több szitaszerű kiömlő nyílás lehet kiképezve. Adott esetben a lefolyatót csap körül elforgatha- 65 tóra is lehet kiképezni. Ha lapátalakú ekevasat használunk, úgy tulajdonképen oly burgonyaszedő géppel van dolgunk, amely a burgonyát felszedi és megtisztítja. Az ilyen fajta gé- 70 péknél a gazt eltávolító berendezés helyébe az ismert zsáktartó berendezés lép. A csatolt rajz 1., 2. és 3. ábráján a találmány szerinti berendezésnek két példaképem foganatosítási alakja van oldal- 75 nézetben bemutatva. Az 1. és 2. ábra szerinti kivitelek csak abban különböznek egymástól, hogy az 1. ábra szerinti kivitelnél a rostély álló, míg a 2. ábra szerinti kivitelnél fel van függesztve; a 2. és 80