103579. lajstromszámú szabadalom • Altestszárítólap nőknek

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. MAGYAR KIRÍLYI ^

^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103579. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Altestszárítólap nó'knek. Vidor Pál jogszigorló Kaposvár. A bejelentés napja 1930. évi december hó 10-ifee. A találmány egészségi követelményeknek megfelelő szárítólap, mely arra való, hogy a nők vizelés útára a szemérem r ésr ő 1 és környékéről odatapadó vizeletet el-5 távolíthassák. A vizelet bomlási termékei ugyanis az emberi test felületét könnyen felmarják, gyuladásokat stb. okozhatnak. Éppen ezért a tisztaságot szerető nők 0 vizelés után a szeméremróst és környékét, már évszázadok óta, rongydarabbal törölték le. Azon kívül a régebbi divatú női fehérneműk eléggé vastagok voltak ahhoz, hogy az altesthez tapadói vizeletet felszív-5 ják. A jelenleg divatos, vékony selyemalsóruhák azonban erre teljesen alkalmatlanok, miért is a nőknek vizelés után altestükön okvetlenül meg kell törül közniök. 0 A törülközés azonban az altest dörzsölésével jár, az altestet izgatja és ezért káros. De különösen és kétszeresen káros azért, mivel a tör iil közősre ugyanazt a törlőrongyot ismételten használják és azt 15 legjobb esetben naponta egyszer, de rendszerint hetenkint csak egy-kétszer cserélik, illetve mossák. Ezért a törlőrongyba szívódott vizelet maró, bűzös termékekké bomlik és a betegségcsiráknak meleg-10 ágyává válik. Az ilyen bomló termékekkel telített törlőrongy azután a testfelületet könnyen feldörzsiöli, kipálásokat és komolyabb bőrgyulladásokat okozhat. Különösen veszélyes ez a cukorbetegek -S5 nél, akiknél a bőrgyulladások súlyosabb következményekkel (fertőzések) járhatnak. Ha a nő otthonát elhagyja, e törlőrongyot nem viheti magával, mivel az nagytó terjedelmű és bűzös. Használat után idegen helyen az illemhelybe se dobhatja, mivel a szen n yv íz l ev e ze tő- csat o rn á t a rongydarab eldugítaná. Mfeid e hátrányokon a találmány szerinti egészségi női altestszárító azáltal 45 segít, hogy erősen nedvszívó anyagú lapokat ill. rétegeket alkalmaz, melyeknek egyik oldalát vízáthatlan réteggel borítja. A nedvszívó anyagú lapokat oly anyagból készíti, melyek a vízben lcöny- 50 nyen szétmálnak, miért is azok a szennyvízcsatornát el nem dugítják. Az egész szárítólap oly kis terjedelmű, hogy minden nő kézitáskájában magával viheti és összegyűrve az árnyékszékesészébe dob- 55 hatja, nagy nedvszívóképessége folytán pedig az altestet gyorsan, tökéletesen, dörzsölés nélkül is leszárítja. E szárítólapok anyaga előnyösen néhány (VA'—2 min) vastag, nagy 60 nedvszívóképességű, többrétegű vattapapír, melynek egyik oldalát, nehogy szárítás közben átüssön és kezünket bened vesítse, vízáthatlanná tesszük, vagy azáltal, hogy egyik oldalára vízáthatlan 65 papírréteget (Ceresin papír, zsírral, parafinnal telített papír) ragasztunk, vagy pedig egyik oldalát vékony rétegben ily vízátnemeresztő anyaggal telítjük (pl, Kollodium stb.). 70 Papírvatta, vagyis többrétegű vattapapír helyett egy réteg vastagabb szívópapírt (itatóspapír) is alkalmazhatunk:, melynek egyik oldalát szintén vízáthatlanná tesszük. Papíranyag helyett köny- 75 nyen foszló, nevdszívó textilanyagot (pamutszálakból készült vatta, kötőgyapot) is használhatunk. Használhatunk végül vastag, egyik oldalán simított papírt is, melynek másik oldala bolyhos és erősen 80