103572. lajstromszámú szabadalom • Dísztégla és eljárás előállítására

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. __ MA6TAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103572. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Dísztégla és eljárás előállítására. Székely Zsigmond oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 5-ike. épületek homlokzatainak burkolásaira való áles élű és símaoildalú ú. n. dísztéglák többféle nagyságban készülnek, még pedig vagy a szabványos (25X12*6.5 5 cm) téglaméretben, vagy pedig e méret törtrészének megfelelő, negyedes, feles, vlagy háromnegyedes nagyságban. Mivel az, ily kisebb „részegységekből" készült homlokzati burkolat vastagsága jóval ki-10 sebb, mint a csupán szabványos méretű, ú. n. „egész" dísztéglából készült homlokzati burkolaté, költségei is alacsonyabbak, mert hiszen a részegységeik előállítása is kevesebbe kerül, mint, a, szabványos mér 15 rötű GfiGfeZ' tégláké. A negyedes, feles stb. nagyságú téglák gyártási költsége azonban nem csökken lineárisan a téglák méreteivel, amennyiben az egynegyedes díszitégla előállítási 30 költsége, tehát ára a szabványos méretű téglaárnak nem negyedrésze, hanem kb. a fele. A féltégla ára az, egész tégla árának nem fele, hanem kétharmada. Ennek oka abban rejlik, hogy a kis részegysé-25 gek álőállításia, aprólékos, körülményes munkával jár és a modern tömeggyártásnál használatos munkamódok a részegységek előállításánál nem alkalmazhatók. A résztéglák nagyobb beszerzési kölísé$0 geinek megtakarítására már javasolták a szabványos méretű egész tégláknak kézi munkával való befűrészelésért vagy bereszeilését és rámért ütéssel való szétbontását. JRz a munkamód azonban egy-S5 részt költséges és időtrabló, másrészt sok (hulladékot éis hasznavehetetlen darabot eredpiényez. A találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli és lényege oly díszt,égla, melyíO ben a feles és negyedes téglákra való osztást egyszerű ráütéssel megengedő bemetszések, hornyok stb. a téglába, be vannak égetve. A találmány szerint ugyanis már a gyártás folyamán, de mindenesetre az 45 égetés előtt, célszerűen már a formázás közben, előnyösen a szalagsajtón, létesítjük a folytonossági hiányokat (bemetszéseket, hornyokat, attörésieket stb.) úgy, hogy azok már a sajtóból kikerülő tég- 50 Iá n is megvannak. A találmány szerinti dísztéglának célszerű kiviteli alakjánál a, folytonossági hiányok (bemetfezések, hornyok, áttörések) által megállapított síkok vagy a 55 tégla hossztengelyére merőlegesek, vagy a hossztengelyen átmenők. Lényeges csupán oly elrendezésük, hogy az, általuk kiszabott résztéglák is szabványos méretűek legyenek. A folytonossági hiányok, 60 ugyanazon téglán több, egymással párhuzamos vagy egymásra merőleges síkban is fekhetnek. A rajz a találmány szerinti dísztéglának két példaképpeni kiviteli alakját 65 szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti dísz,téglának példaképpeni kiviteli alakja, eilhasítás előtt. A 2. ábra elhasítás után. A 70 3. ábra hosszban megosztott dísztégla, elhasítás előtt. A 4. ábra elhasítás után. A szabványos méretű téglában (1. ábra) a gyártás alkalmával, tetszőleges módon, 75 égetés eilőtt, cészerűen már sajtolás közben, pl. a szallagsajtóban, (a) hornyokat és (b) áttöréseket létesítünk. Az 1. ábra szerint a két szembenfekvő téglaoldalon beégetett (a) hornyok ós a közöttük fekvő 80