103513. lajstromszámú szabadalom • Építőanyag és eljárás födémeknek, tetőszerkezeteknek, válaszfalaknak, formadaraboknak az építőanyagból való előállítására

Megjelent 1931. évi november hó 3-án. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103513. SZÁM. — VITI/a. OSZTÁLY. Építőanyag és eljárás födémeknek, tetőszerkezeteknek, válaszfalaknak, formadaraboknak az építőanyagból való előállítására. Karvaly Gyula műépítész Budapest. A bejelentés napja 1930. évi november hó 3-ika. Setterberg Ivar svéd mérnök kezdeményezése alapján Németországban oly könnyű fajsúlyú építőanyaggal kísérletezitek, mely gázbeton, hólyagosbeton, 5 sejtbeton, aerokret stb. elnevezések alatt vált ismeretessé. Likacsosságát a betonkeverékben fejlődő gázok biztosítják, minek folytán lényegesen könnyebb a tömör betonnál. A gázfejlődést a betonkeverék-10 hez adagolt gázfejlesztő adalékok idézik elő. Mivel a gázfejlődés nem egyenletes, a gázbeton struktúrája sem egyenletes és így a betonmasszában könnyen repedések 15 keletkeznek. Az eljárást Meyer Gyula breslaui tanár tökéletesítette, ikinek sikerült oly gázbetont előállítani, melynek fajsúlya 1'3 volt, a közönséges beton 2"2—2'4 faj-20 súlyával szemben. Azonban ez az építőanyag sem tudott elterjedni a gyakorlatban, mivel a breslaui és stuttgarti próbaépítések alkalmával megállapítást nyert, hogy az eljárás nem olcsó és az előállítás 25 körülményes. A gázfejlesztés sem egyenletes, ha a használatba vett homok nem egyöntetűen száraz. Az is baj, hogy a gázfejlődés korábban ér véget, mint a cement kötésének a befejezése. Ennek foly-80 tán az alsóbb rétegek sűrűbbek és kevésbbé likacsosak, mert a fogyatékos gázfejlődés eredménye a felső rétegek nyomása alatt eltávozik, mielőtt a cement lekötne és amíg ez a betonmasszát leglika-35 csosabb állapotában fixirozhatná. Nehézségek merültek föl továbbá a zsaluzásnál és a betonmassza betöltésénél is, úgy hogy az új anyag alkalmazói ma még csak a kísérletezésnél tartanak. Megkísérelték hólyagos vagy habos 40 szerkezetű cementtárgyaknak oly módon való előállítását is, hogy a cementhabarcsba keverés vagy fújtatás révén, levegőt vezettek be és e levegővel kevert habarcsot kis mennyiségű, flotáló (habzó) 45 olajjal elegyítették. Ez az eljárás sem vált be a gyakorlatban, mivel a flotáló olaj a cement kötőképességét hátrányosan befolyásolta, 30% nál kevesebb vizet tartalmazó cementhabarcs nem dolgoz- 50 ható fel, drága gépi berendezést és különös szakértelmet igényel, mimellett betonhoz nem alkalmazható. Az előzőkben ismertetett eljárások közös hátránya a termék csekély szilárd- 55 sága, a lyukak egyenlőtlen elosztása és a különböző méretű üregek. Ilyen likacsos építőanyagból csak kisebb formadarabok, téglák és födémburkolatelemek készíthetők. Nagyobb egységeknek vagy egész 60 falaknak egy darabból való előállítása körülményes, költséges, a buborékok miatt a beton nem csömöszölhető, úgy hogy falaknak likacsos építőanyagból való előállításától eltekintettek. 65 További hátránya e likacsos építőanyagnak, hogy a felületeken is vannak apró üregek, tehát az ezen elemekből összeállított falfelületeket külön vakolni kell. 70 Az itt előadott okokból, bár a likacsos építőanyaghoz kevesebb cementre van szükség, a költséges előállítás miatt nem lehetett jelentős költségmegtakarítást elérni és a bizonytalan szilárdsági viszo- 75 nyok miatt az eljárás nem tudott a gyakorlatban tért hódítani. A találmány oly építőanyag, melynél