103506. lajstromszámú szabadalom • Ruhadöngölő tengelyirányban eltolható belső testtel

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. HAGYJR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓ8Á6 SZABADALMI LEÍRÁS 103506. SZÁM. — XVlII/a. OSZTÁLY. Ruhadöngölő tengelyirányban eltolható belső testtel. Ebeling- Leni szül. Riemann magánzó Magdeburg-. A bejelentés napja 1931. évi február hó 24-ike. Ruliadön gölőknél sűrített levegőt hen­gerben tömítve vezetett dugattyúval állí­tainak elő, mely a levegőt a hengerben összenyomja és a ruhán keresztülhajtja. 5 Ez a nyomólevegőhatás azonban csak ad­dig tart, míg a dugattyú tömítve van, ami igen pontos munkát igényel és előállítása aránylag * drága. Azonkívül a kiszorított levegő feszültsége nem elég nagy. A hen-10 gernek legkisebb hoporesa, illetve horpa­dása mellett a döngölő nem működik és ekkor azt meg kell javítani. Tölcséralakú ruhadöngölők is ismeretesek. Ezeknél azonban a levegő kilépő keresztmetszete a 15 döngölőmozgás alatt változik, mely a leg­több esetben túlnagy, úgy hogy hatékony nagy légnyomást nem kapunk. A találmány szerinti döngölő e hátrá­nyokat úgy szünteti meg, hogy köralakú 20 rés szabadonhagyásával egy belsőtestet ha­rang veszi körül, melyből nyugalmi hely­zetében teljesen vagy részben kinyúlik, míg a döngölési művelet alatt a harangba tolódik egyenlő szélességű gyűrűalakú rés 25 szabadoiihagyásával. A belsőtest eszerint a harangban vagy hengerben készakarva nincsen tömítve vezetve. Ennek ellenére nagy légnyomást kapunk, mert a gyűrűalakú rés keskeny. 80 A harang és belsőtestnek e játéka foly­tán hoporcsok az üzemet nem zavarják. A gyűrűalakú rés oly keskeny lehet, amint ez megfelelő nagy légnyomás elérésére kí­vánatos. A sűrített levegő csak a résen át 35 hatolhat a ruhán keresztül. A sajtoló­hatás állandóan ugyanaz, mert a belső­test teljesen a harangba tolható. Mint­hogy a részek tömítve nincsenek, a ruha­döngölő tömegesen gyártható, előállítása 40 eszerint olcsóbb. A belsőtest felül, alul vagy mindkét vé­gén zárva lehet, vagy lyukgatott feneke van. A hatás minden esetben lényegileg ugyanaz, mert nyitott belsőtestnél is a dugattyúhatást a betóduló mosóvíz lé- 45 tesíti. A rajz a találmány három példa,képeni kivitelét tünteti fel. Az 1., 2. és 3. ábrák függőleges metsze­tek. 50 Az 1. ábra szerint .az (a) harang (d) hü­velyével a rajzon nem látható nyéllel van összekötve. A (d) hüvely azonkívül az (e) nyéllel van összekötve, mely a (b) belső­test vezetésére való. Az (e) nyelet .a (h) 55 rugó veszi körül, mely a belsőtestet lefelé szorítja. E mozgást az (f) tányér vagy üt­köző, (g) párnával határolja. Az (a) ha­rangnak és a (b) belsőtestnek (al), illetve (bl) karimái vannak, melyek között a 60 gyűrűalakú (c) rés szabadon hagyva van. Az (a) harangnak felső részén a (h) rugó elhelyezésére (hl) kupolája és oldalt puha (i) ütközői vannak. A döngölő működése a következő. Ha a 65 (b) belsőtestet a ruhára nyomjuk, akkor az a (h) rugó hatásával szemben az (a) ha­rangba tolódik és a benne levő levegőt ki­szorítja, mely kényszerítve van a gyűrű­alakú (c) résen át a ruhán keresztül- 70 hatolni. Minél keskenyebb a rés, annál erősebb a levegő sajtoló hatása és ezzel .a ruhára való behatása. Minthogy ,a harang belsejének űrtartalma lényegesen na­gyobb, mint a belsőtest által elfoglalt tér, 75 a harangban elegendő nagy levegővánkos marad, miáltal heves léglökések fellépése, gyors vagy egyenlőtlen döngölés esetén, meggátol tátik. A 2. ábra szerinti ruhadöngölő lényeg- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom