103493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyujtószerek előállítására szilárd tüzelőanyagokhoz

anyagokkal, mint amilyenek a kovaliszt (Kieselguhr), fürészpor, fasz-én, turfa, koksz, hamu és hasonló anyagok, köny­nyen gyúló, alacsony forrpontú tüzelő-5 anyagokat, mint amilyenek a benzin, benzol és hasonlók, felszívatunk. A ta­lálmány szerint a töltő-anyagokat elő­nyös módon előbb még magukban gumi­val, célszerűen liszt-, vagy poralakú vul-10 kanizált gumihulladékkal bensőleg ke­verjük. Ilyen módon módunkban áll az, hogy a töltőanyag és a folyékony tii­zelőanyag mennyiségarányának megfe­lelő megválasztása útján az előbb emlí-15 tett folyékonj tüzelőanyagok eredetileg igen nagy égési sebességét bármilyen fo­kig, egészen a kormozó lángig lecsök kentsük. Ezután a könnyen gyúló tüzelőanyag-20 gal gazdagított töltőanyagokat az előb­biek elpárolgása vagy elgőzölgése ellen úgy védjük, hogy azokat egy hasonló­képpen éghető, azonban magas forr­pontú, tehát nehezen elgőzölhető zárófo-25 lyadékkal vonjuk be. Ezen célra legin­kább alkalmasaknak bizonyultak a pet­róleum és az ásványolajnak -e®t követő első frakciói, mint a vazelinolaj, kenő­olaj, stb. Annak ellenére hogy ezen anya-30 gok ugyanazon csoportból származnak, mint a benzin, ez esetben ezeknek az ala­csony forrponton tüzelőanyagokkal való keveredése nem következik be, mert a két fajta anyag viszkozitási foka és ka-35 pilláris magatartása nagyon különböző. Míg pl. a nem viszkózus benzin a fának belső kapillárisait kitölti, a petróleum­nak viszont az a tulajdonsága, hogy nagy felületi feszültség mellett a felü-40 léten kiterjed. Különbözőképpen színe­zett folyadékokkal és világos, előzetesen szárított faliszttel végzett mikroszkópos színkísérletek ezen tulajdonságokat egé­szen nyilvánvalóan mutatják. 45 Az ilyen módon telített és bevont töltő­anyagokat ezután az elpárolgás ellen való további biztosítás céljából különö­sen viszkózus, nem áteresztő gumimasszá­val, célszerűen vulkanizált guuiimasszá-50 val vonjuk be. E liszt vagy poraiakii hulladékgumi, elfőtt hulladékguminak és kőolajnak, stb. keverékéből álló gumi­masszák az egyes töltőanyagrészecskéket elasztikus, légáthatatlan réteggel von-55 ják be. Az ilyen módon előkészített keverékek még nem kész gyújtóanyagok, hanem azokat meghatározott mennyiségekben különleges papírzacskókba töltjük, ille­tően sajtoljuk. Ezen papírzacskók két 60 vagy több rétegből állnak. A belső papír­burkot, amely a keveréknek tulajdon­képpeni felvételére való, a további tö­mítés és a gyujtóhatás emelése céljából, merítés vagy feosken dezés útján, kívül 65 vagy belül, olajoknak, paraffinnak, enyv­nek, gyantának, valamint guttasiak, ill. guayul nevek alatt forgalomba kerülő, gyantatartalmú növénytermékeknek, stb. kihűlésnél gyorsan megmerevedő keveré- 70 kéből álló vékony, elasztikus, áthatlan, könnyen gyúló réteggel vonhatjuk be. A külső papírburok, amely a belsőt egészen vagy részben beborítja, védőréteg gya­nánt szerepel és arra is való, hogy a cso- 75 magolást gyorsan meggyújtsa; e célból azt célszerűen részben vagy egészben, gyorsan elégő masszákkal, mint pl. oxi­génhordozók és vörös foszfor, kénanti­mon, stearinsavas sók, kaliumkromát, 80 ólom szuperoxid, diazóvegyiiletek, fém­cián-kettősvegyületek, stb. keverékével megfelelően impregnáljuk. Ezenkívül az ilyen gyujtószerhez ön­gyúló anyagokból való gyúelegyet is 85 hozzáadhatunk, amely célra pl, a gyufa­gyártásnál használatos összes gyujtó­masszák alkalmasak. A találmány szerinti eljárással előállí­tott termékek használatát és az emellett 90 fellépő gyulladási és gyújtási folyamatot a következőkben ismertetjük: A tűzhely, kemence, kazán rostélyára a használandó tüzelőanyagot úgy adagol­juk, hogy EZ 9, rostélyt fedje. Ezután a kéz- 95 ben, vagy csak a tüzelőanyagra való rá­helyezés után meggyújtott gyíqtószert kb. a rostélyíelíilet közepére helyezzük, mire a hatása rögtön megindul. A hatás abban áll, hogy először a külső, könnyen égő 100 papírburok leég s ezzel az alatta fekvő át­itatott belső burok, amelyben az erősen összesajtolt keverék fogfal helyet, meg­gyullad. A keverék nyomása következté­ben belülről kiinduló feszítőerő a már kü- 105 lönböző helyeken égő és ezáltal gyengített burkot felszakítja, miáltal a belül lévő keverék szabaddá válik- Ez már most külső rétegeinek felmelegedése folytán élénk lángképződés közben meggyullad, míg a 11c folyékony tüzelőanyagok azonnal páro­logni kezdenek. E fázisban nemcsak az, égési hő növekedik az egyes adalékokban rejlő fűtőérték következtében, hanem az égési sebesség is szemmel láthatólag emel- tli kedik. Ezt a hatást a, pl. vulkanizált, gumihulladékban aránylag nagy mennyi­ségben jelenlévő kén, antimonpentaszulfid,

Next

/
Oldalképek
Tartalom