103485. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1931. évi november h ó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103485. SZÁM. ll/ll. OSZTÁLY. Kályha. Fuchs és Schlichter zománc-, fém- és bádogárug-yár r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1930. évi április hó 16-ika. Az ismert, ir-rendszerű kályhák huzat­szabályozója abból áll, hogy a füst- és széngázok eltávozására szolgáló, a kály­hából kivezető nyílást különféle szerkeze-5 tekkel szűkítik. E célból a füstcsőcsonkba, rendszerint, öntöttvaslap van szerelve, mely elfordítható s ennek kezelésével sza­bályozzák a tűz égését és a kályha huzat­ját olymódon, hogy a nagyobb melegí'ej-10 lesztést a füstcső teljes nyitvahagyásá­val, a tűz gyengébb égését pedig a füstcső keresztmetszetének részbeni vagy majd­nem teljes elzárásával érik el. Ez eddigi, ismert rendszerek huzatsza-15 bályozójának nagy hátránya az, hogy a huzathoz szükséges levegőáramot a kályha felső részének magasságában levő, hen­geralakú füstcsőcsonk legalsó vízszintes alkotójának környékéről, tehát közvetle-20 nül a kályha kupolája mellől, vagyis on­nan szívja, ahol a kályha működése kö­vetkeztében a szoba levegője a legmele­gebb. Nagy hátránya továbbá az eddigi rendszereknek az is, hogy a kürtő hu-25 zatja, a szabályozó nyitvatartása esetén, az értékes, égési gázokkal telített, legpri­merebb meleget a kályha kupolája alól kiviszi a kéménybe. Mindkét eset tetemes melegveszteséggel 30 és tüzelőanyagpazarlással jár, amit még az is fokoz, hogy az égéshez elméletileg szükséges oxigénen kívül a kürtő huzatjá­hoz még szükséges, összes levegőmennyi­ség is a tűztéren vonul keresztül s e feles-35 legesen sok hideg levegő felmelegítése további tüzelőanyag fogyasztással jár. Másrészt pedig az ily konstrukciókkal tör­ténő szabályozás a füstgázok eltávozását is hátráltatja, vagy annyira megakasztja, hogy a füst- és széngázok a kályhából, 10 robbanásszerűen a fűtendő helyiségbe csapnak ki. Éppen ezért az eddigi, ismert, ir-rendszerű kályhák nem a legjobban al­kalmasak a hazai barnaszenek felülről le­felé, tehát folytonégő eltüzelésére, mert a 45 hazai szenek aránytalanul több gázt fej­lesztenek. Mindé hátrányok kiküszöbölésére szol­gál a találmány szerinti, folytonégő kály­hánknak a találmány lényegét képező le- 50 vegő- és huzatszabályozó szerkezete. A ta­lálmány szerinti elrendezést a mellékelt rajz 1. ábrája felülnézetben, 2. ábrája pedig hosszmetszetben szem- 55 lélteti. A találmány lényege a kályha olyan le­vegő- és huzatszabályozó szerkezetében van, ami által a kürtő huzatjához szük­séges levegő egy része a tűztér megkerü- 60 lésével jut a füstcsőbe, anélkül azonban, hogy a szabályozó a füstcső keresztmetsze­tét szűkítené. E célból a kályha (6) köpe­nye és a (7) samottbélés közé oly levegő-és huzatszabályozó (3) csatorna van be- 65 építve, mely alul a (8) rostély és az (5) tartókeret alatt kezdődik, felül pedig az elfordítható (4) tengelyre szerelt olyan (1) szeleptárcsában végződik, mely vízszintes irányban történő elfordítással zárja vagy 70 nyitja a levegővezető (3) csatornának a kályha füstcsövébe torkoló (2) nyílását. A levegő- és huzatszabályozó (3) csa­torna nemcsak a köpeny és a (7) samott­bélés között, hanem a kályha belseje felé, 75 a (7) samottbélésen belül is elhelyezhető; úgyszintén a légvezető (3) csatorna felső (2) nyílását záró vagy nyitó szerkezetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom