103480. lajstromszámú szabadalom • Kombinációs zár

állítjuk. A reteszeket így természetesen csak az zavarhatja össze, aki a titkos kombinációt nem ismeri, tehát avatatlan személy. 5 A találmány szerinti szerkezet részleteit a rajz kapcsán magyarázzuk. A rajz a szerkezetet vázlatosan mutatja és pedig az I. ábra a zárt részben metszve, részben 10 nézetben tünteti fel, még pedig egy kézitáskán olyként applikálva, hogy a találmány szerinti zár a táska keretén és az ezen a kereten nyeregszerűen elhelyezett csappantyún ül. A 15 2. ábra a zár egy részének oldalnézete, melyből az U-alakú keresztmetszettel kiképezett belső rész látható. A 3. ábra a külső elem felülnézete. A 4. ábra a 3. ábra TV—IV vonala mentén 20 képezett metszet, melyből a belső szerkezet részletei láthatóak. Az 5. ábra a belső elemet nézetben mutatja. A 6. ábra a nyugvó részen megerősített, a 25 záróorrot hordozó talprész felülnézete. A 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala mentén képezett metszet, mely a tok, a záróorrot hordozó talprész és a nyugvó rész közötti összeköttetést mutatja. A 30 8. ábra az 1. ábrabelihez hasonló metszet, mely azt az esetet tünteti fel, amikor a zárat csekkfüzeten forgathatóan szereltük. Ennél a megoldásnál a nyomógombokat egy sapka védi a biztonság céljából. A 35 9. ábra függőzár metszete, melyet úgy zárunk, hogy tolható reteszeket a csatornaalakú belső elem zárlyukaiba tolunk, mimellett a lakat tokja a zár külső elemét képezi és e tok hordozza a rajzban fel nem 40 Hintetett gombokat. A 10. ábra a 4. ábrához hasonló metszetet mutat, még pedig arra az esetre, amidőn a zár belső elemeinek keresztmetszete T-alakú, melynek keresztel arabjában több 45 Kárlyuk van. A II. ábra a belső elem egyik változata, melynek furatait, illetőleg hasi tékáit a felvett példában szárnyaltban helyeztük el, melyek csak az elem belsejében hatolnak 50 be és annak fenekében vannak megerősítve. Ugyanazok a hivatkozási jelek valamennyi ábrában ugyanazokat az elemeket jelölik. 55 Az 1—7. ábrákban (1) a külső elem, mely a felvett példában hosszúkás, hasábforrnájú vályú. A és B a példában egy kézi táska keretének két fele. Az (1) vályút (2) szögecsek kötik az (A) keretiéihez. A szögecsek az (1) vályú (la) peremébe illesz- 60 kednek. Természetesen a vályút tetszőleges más módon is megerősíthetjük az (A) keretfélen. Az (1) vályú fedelében több (1b) nyílás van, melyekben a vályú hosszirányára 65 keresztirányban eltolható (3) gombokat szereltünk, A gombok fejei a fedélből kiállanak és egyenként (3a) alaplemezkékre fekszenek fel, melyek az (1) nyílásokat mindenkor lefedik. Mindegyik gomb 70 (3b) szárán súrlódó (3c) perem és egy keresztirányú (3d) furat. van. E (3d) furatokba a reteszeket képező (4) csapok illeszkednek. A reteszeket relatív helyzetükben, melyet tetszés szerint válasz- 75 íunk meg, (5) csavarokkal rögzítjük. E csavarok egyenként a gombok szárainak; menetes furataiban állíthatók. Az (1) vályú belsejében második, keskenyebb (6) vályú van (4. ábra). E vályúk 80 egymással szemben úgy vaunak elhelyezve, hogy ez egyik vályú nyílása a másik vályú fenékoldala felé esik. A (6) vályú csekéllyel rövidebb is lehet, mint az (1) vályú és ez utóbbinak fenekére (6a) 85 peremével fekszik fel. A (6) vályú egyik végén (7) nyomógomb van, mely az (1) vályú megfelelő furatán átnyúlik. A (6) vátlyu másik végére a (8) rugó támaszkodik, melynek .másik vége az (1) vályú 9C oldalára fekszik. A (6) vályú fenekében, két (6b) hasíték van. Mindegyik hasíték jobboldali vége nagyobb, köralakú nyílás. A (6) vályú mindkéit oldal falában (6c) reteszlyukak vannak; ezek száma 9; megfelel a (3) gombok számának és nagyságukat úgy választjuk meg, hogy a (4) reteszek azokban szabadon mozoghassanak. A (B) keretrészen (9a) kapcsokkal (9) l< aljzatot erősítettük meg, melynek két (10) záróorra van. Ezek egymástól való távolsága egyenlő a (6b) hasítékok, bővebb, illetőleg szűkebb kimetszéseinek egymástól való távolságával. Mindegyik i. Káróorrnak csúcsban végződő, vastagabb llOa) feje van. A (10) orrokat hordozó (9) aljzat és a, (6) vályú között (11) leimez van, melyben, keit (11a) kerek furat van. Ezek a fura- 1 tok közel kongruensek a (6) vályú fenekén levő nagyobb (6b) furatokkal, ami az 5. ábrából látható. A (11) lemezt úgy képezzük ki, hogy az a belső (6) vályú fenekéről könnyen leszerelhető és; egyben, a 1 (6) vályút az (1) vályúba zárja. Az egyszerű megerősítés végett a (11) lemezt kellően széles szegéllyel képezzük ki.