103460. lajstromszámú szabadalom • Tömítő szelence nélküli kompresszor

Megjelent 1931. évi november lió 2-án. MAGIAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103460. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Tömítő szelence nélküli kompresszor. Gebriider Sulzer A.-G. Winterthur. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 18 ika. Svájci elsőbbsége 1929 évi október hó 19-ike. Tömítő szelence nélküli kompresszorok, melyeknél a komprimálást keringő tömegekkel együtt mozgó kompresszortokban keringő, kiszorító szerv centrifugális ere-5 jének hatása idézi elő, már ismeretesek. Az ily ismert foganatosítása alakoknak hátránya, hogy járásukat nem lehetett kiegyensúlyozni és hogy a gép nyugtalanul, lökésszerűen és ütésszerű zajjal működött. 10 A találmány célja már most a kompresvszor járását megfelelő kiképzés révén kiegyensúlyozni, mely célból a keringő tömegeket a találmány szerint akként rendezzük, illetve osztjuk el, hogy a zavaró 15 tömegerők ütközési középpontjai közel essenek egymáshoz, vagy egy közös pontban találkozzanak. A gép tokját előnyösen úgy függesztjük fel, hogy a közös ütközési középpont a gép tokjának minden 20 mozgásánál lehetőleg mozdulatlan maradjon. A mellékelt rajz a találmányi kompresszornak három foganatosítási alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 25 1. ábra a gép tokjában elrendezett hajtómotorral felszerelt kompresszort tüntet fel, melynek kisí orító szerve a transzlatorius lengésű géptok centrifugális erejénelv hatása következtében végzi a komprimá-30 lást. A 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A 3. ábra oly kompresszort tüntet fel, melyet, az 1. ábrával ellentétben, a gép 35 tokján kívül levő erőgép hajt. A 4. ábra oly kompresszort tüntet fel, melynek hajtómotora nem leng együtt a kompresszor tokjával. Az 5. ábra a transzlator in s lengésű tok különleges felfüggesztési módját szemlél 10 teti. A 6. ábra az 5. ábrának felülnézete a felső, kúpos tárcsa eltávolítása után. Ha egy testre tetszőleges támadási pontban valamely külső erő hat, akkor a, 45 test meghatározott pont körül, melyet ütközési középpontnak nevezünk és ameiy, a test három főtehetetlenségi nyomatékát ismertnek feltételezve, meghatározható, forogni fog. Ha ezt a testet az ütközési kö- 50 Képpontban minden irányban forgathatóan függesztjük fel, akkor fizikai inga keletkezik, melynél az említett külső erőnek a felfüggesztési pontra kifejtett hatása semmiféle reakcióerőt nem idéz elő. A 55 külső erőnek, melyet az alábbiakban „zavaró erő"-nek fogunk nevezni, abszolút nagysága ekkor az ütközési középpont helyzetét nem befolyásolja, hanem csak az általa előidézett mozgás sebességének ab- 60 szolút nagyságát. Oly különleges alakú testeknél, melyeknek szimmetriatengelyük van, melyeknek főtehetetlemségi nyomatékai közül tehát kettő egyenlő nagyságú, különböző 65 irányú zavaró erőknek közös ütközési középpontjuk lehet, feltéve, hogy ezek az erők a test szimmetriatengelyére merőleges síkban vannak és hogy a test szimmetriatengelyének a merőleges síkkal 70 való áthatási pontja beleesik az erők egyenes meghosszabbításába. Az erők ütközési középpontja, ekkor a szimmetriatengelyben van, mely tehát, ha a testet az ütközési középpontnál fogva felfiig- 75 gesztjük, a test, súlyvonalává lesz. Hasonlóképpen, oly párhuzamos erőrendszerek ütközési középpontja, melyeknek eredője egy és ugyanabban, a szim-