103456. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rosszminőségű szenek eltüzelésére

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103456. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Berendezés rossz minőségű szenek eltüzelésére. Orolin András oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi február hó 13-ika. A rossz minőségű szenek eltüzelésére való, eddig ismert berendezések hátránya a nagy íüstcsatorna-huzamnyomás szük­ségessége, — mely az égés levegőjének 5 vastag rétegen való átvezetése következ­tében áll elő — másrészt a rostély alól rövid úton nagy sebességgel vezetett se­cundár-levegő alacsony hőfoka, mely az égés tökéletességét lerontja. 10 A légbevezetés fentemlített módjával szemben a zárt töltőakna térbe bevezetett friss levegőnek a rostély feletti vastag tüzelőanyagrétegen kellene áthatolnia, hogy a rostély feletti égést táplálhassa. 15 Viszont a tüzelőaknában állandó gáztér van, melynek gáza a rostély feletti réte­gen szintén nehezen tud átjutni az izzó térbe. Ugyancsak nagy légellenállás elő­idézője a rostélynak eddigi kiképzése, íO mert a rostély akár vízszintes, akár a teljes égés helyétől az akna közepe felé sülyedő lejtésű, vastag tüzelőanyagréte­get hordoz. Ennélfogva az izzó rétegnek primár-levegővel való ellátása is ne-25 hézkes. A találmány szerinti berendezéssel ezen hátrányokat olyként küszöböljük ki, hogy a rostély teljes égésű részére vé­kony tüzelőanyagréteget biztosítunk és 50 az aknatérben felgyülemlett gázakat se­eundar-levegővel kever'en — útközben felmelegítve — a rostélyon teljesen izzó réteg fülé vezetjük. A csatolt rajz ezen tüzelési elv fogana-55 tosítására alkalmas berendezést vázlato­san tünteti fel. Az 1. ábra a berendezés hosszanti (függő­leges), a 2. ábra a berendezés vízszintes met-10 szete. A berendezés áll egy zárt töltőaknából (c), melyben a tüzelőanyag a töltőnyí­lásig (f) tárolható. A tüzelőanyag egy ferde rostélyon (r) nyugszik és a tüzelő­akna terén túlnyúlva, egy ellenkező lej- 45 tésű tűzpartra (g) támaszkodik. A ros­tély lejtési irányában eső aknafal a ros­tély fölött megszakad ós ezzel teljes szé­lességében egy torkot képez, mely a tü­zelőanyagot vékony rétegben engedi a 50 rostély legmélyebb, a tűzparttal (g) érintkező pontjára, a teljes égés helyére (b). A rostély (r) legmélyebb pontján, a teljes égés helyén (b) égő füstgázak a töltőaknát (c) burkoló csatornán (h) át- 55 vonulnak a teljes égés helyével ellentétes oldalon csatlakozó füsttorokba (e) s on­nan a kéménybe. A (c) töltó'aknát ily módon körül ölelő égő füstgázak az ak­nában tárolt tüzelőanyagot előmelegítik 60 és elgázosítják. A rostély alatti hamutérbe (i) vezette­tik be a primár-levegő, mely egyrészt a rostély legmélyebb pontján (b) a teljes égést biztosítja, másrészt a rostély (r) 65 feletti réteget izzásban tartva a töltőak­nában (c) tárolt előmelegített tüzelő­anyag elgázosodásának folyamatát segíti elő. A rostély (r) lejtési irányába eső aknafal mentén egy csatorna (a) van, 70 mely a töltőakna legfelső terét a teljes égés helyével (b) köti össze. A töltőakná­ban keletkezett gázok a füstcsatornahu­zat által a teljes égés helyére (b) szívat­nak és elégnek. Ezen gázok teljes elégé- 75 séhez szükséges úgynevezett secundár-le­vegőt a töltőakna (t) legfelső terébe tor­koló (k) nyíláson vezetjük be. A töltőaknában (c) keletkezett gázok tehát már annak legfelsőbb terében ke- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom